1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Reisinger Ferenc - Rothenstein Mór

194 Reisinger Ferenc. (Miskolc, szoc.-dem.) 1880-ban született Pusztahidvégen, Hevesmegyében. Róm. kath., .nős, asztalos. Atyja iparos volt. Az elemi iskola elvégzése után kitanulta az asztalosmesterséget s már kora ifjúságától kezdve résztvett a szakszervezeti életben és a munkásmozgalomban. A Bánffy-éra idején többizben megbüntették. 1905-ben Miskolcra került és ott tagja lett a famunkáscsoport vezetőségének, később a párt helyi végrehajtó-bizottságának. 1908-ban a miskolci kerületi munkásbiztositó pénztárhoz került mint tisztviselő. Ebben az időben a »Miskolci Munkásujság«-ot szerkesztette. 1918-ban a miskolci munkaközvetítő intézet szervezésével és vezetésével bizták meg, a Berinkey-kormány pedig Miskolc város kormánybiztos-főispánjává nevezte ki. A bolsevizmus kitörésekor a miskolci munkástanács elnöke lett. A kommün bukása után újból átvette a »Miskolci Munkásujság« szerkesztését, a lapot azonban izgatás miatt beszüntették. 1922-ben a miskolci szociáldemokratapárt titkárrá választotta meg. A második nemzetgyűlésen a miskolci második kerületet képviselte szociáldemokrata programmal. Az országgyűlésbe ismét Miskolc város küldötte be, lajstromos szavazás alapján, szociáldemokrata programmal. Rothenstein Mór. (Budapest II., szoc.-dem.) 1864-ben született Budapesten. Izraelita, nős, betűszedő, a nyomdászok szakegyesületének elnöke s a szociáldemokratapárt németnyelvű lapjának, a Volksstimme-nek szerkesztője. Az elemi iskola elvégzése után nyomdászinas lett, de elvégezte a bécsi nyomdásziskola három osztályát is. Felszabadulása után résztvett az 1882-ben Bécsben kitört nyomdászsztrájkban. Tevékeny részese volt a bécsi munkásmozgalomnak is és vezetőségi tagja volt az ottani nyomdászegyletnek. 1885-ben Budapestre jött s innét tudósította az osztrák nyomdászok hivatalos közlönyét, a Vorwarts-et. Később újra kivándorolt s Ausztriába, majd Németországba ment. 1888-ban ismét résztvett a bécsi nyomdászsztrájkban s ezért távoznia kellett. Ekkor visszajött Budapestre, résztvett az 1890-ben kitört nyomdászsztrájkban s ekkor is összeütközésbe került a hatóságokkal. 1904-ben beválasz-