1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Pogány Frigyes dr.

183 kereszttel tüntették ki. A forradalom kitörésekor visszavonult birtokára és ott gazdálkodott. A bolsevisták le akarták tartóztatni, de sikerült elmenekülnie. Számos társadalmi és szakegyesületnek tagja. A második nemzetgyűlésbe a tompái kerületet képviselte egységespárti programmal. Az országgyűlésbe is régi kerülete küldötte be az egységes párt programmjával, nagy szótöbbséggel, Mamusich Györggyel szemben. Másik ellenjelöltje, báró Vojnich Miklós, a választások előtt visszalépett. Pogány Frigyes dr. (Mindszent, ep.) 1874-ben született Nagykanizsán. Róm. kath., nős, vallás- és közoktatásügyi helyettes államtitkár. Atyja gazdatiszt volt. Miután a budapesti tudományegyetem jogi és államtudományi fakultásán doktori diplomát szerzett, állami szolgálatba lépett, mint miniszteri segédfogalmazó a kereskedelemügyi minisztériumban. 1905-ben a statisztikai hivatal státusában miniszteri segédtitkárrá, majd 1909-ben miniszteri titkárrá nevezték ki. 1914-ben a vallás- és közoktatásügyi minisztériumba került miniszteri osztálytanácsosi rangban és itt 1918-ban miniszteri tanácsos, majd 1924-ben helyettes államtitkár lett. Már ifjúkorában feltűnt nagy tehetségével és mint egyetemi hallgató öt éven keresztül a Ferenc József—Erzsébet aranyösztöndijat élvezte. A doktorátuson kivül statisztikai szakvizsgát is tett és statisztikai tanulmányokkal foglalkozott. Anyanyelvén kivül a német és francia nyelvet birja tökéletesen és hivatalos kiküldetései során, a békeszerződésből folyó ügyek rendezésével kapcsolatban, többször megfordult Prágában, Bukarestben, népszámlálási ügyben Bécsben, magántanulmányai során pedig Ausztriában és Berlinben. Nagy irodalmi munkásságot folytatott, 1913-ban »A Magyar Szent Korona Országai népoktatásügyének fejlődése* cimü tanulmánya, 1915-ben »A közoktatásügyi statisztika és hazánk közoktatásügye 1913-ban« cimü értekezése jelent meg. 1926-ban, amikor a Magyar Statisztikai Társaság tagjává választotta, »A magyar népoktatásügyi politika irányelvei s csonka hazánk elemi népoktatásának fejlődése a kiegyezés óta« cimü értekezés'ével tartotta meg székfoglalóját. Érdemeinek elismeréséül 1917-ben a másodosztályú polgári hadiérdemkereszttel, 1918-ban pe-