1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Petri Pál dr.

177 nekülnie kellett Pécsről. Családját a szerbek rendőri felügyelet alatt tartották, feleségét pedig le is tartóztatták. Ezután résztvett a nemzeti hadsereg megszervezésében. Számos társadalmi egyesület megalapításában volt része. Több felolvasást tartott az agrárszocializmusról és e téren nagy publicisztikai munkásságra tekint vissza. Több gazdasági és társadalmi egyesület igazgatósági tagja és tagja. Az első nemzetgyűlésbe a pécsváradi kerület küldötte be kisgazdapárti programmal és ott több nagy beszédet mondott Baranya felszabadítása érdekében, a bányatársládák, a hadirokkantak és özvegyek érdekében, a mezőgazdasági cselédek balesetbiztositása és a bányatörvény revíziója tárgyában, valamint az indemnitások során. A második nemzetgyűlésbe ugyancsak Pécsvárad választotta meg egyhangúlag. Főként agrár-szociális és mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott. Többizben szóvátette a nyugdijasok ügyét is. A nemzetgyűlés jegyzője volt. Az uj országgyűlésbe ugyancsak a pécsváradi kerület választotta meg Márovics Györggyel szemben, nagy szótöbbséggel. Petri Pál dr. (Nádudvar, ep.) 1881-ben született Budapesten. Ref., nős. Fia néhai Petri Elek ref. püspöknek. A vallás- és közoktatásügyi minisztérium politikai államtitkára. Budapesten hallgatott jogot s tanulmányait Berlinben és Lausanneban egészítette ki, majd miután vizsgáit kitüntetéssel letette, hosszabb ideig tanulmányozta Parisban, Londonban, Ausztriában, Svájcban, Németországban, Franciaországban, Olaszországban, Belgiumban és Angliában a külföldi jogéletet. Tanulmányútja során a külföld különböző városaiban előadásokat tartott hazánk viszonyairól. 1904-ben Tisza István gróf meghívta a miniszterelnökség tisztikarába. Ettől kezdve a miniszterelnökségen dolgozott, hol a legfontosabb külügyi és egyházjogi kérdésekkel foglalkozott s az idegenben élő magyarság védelmét szervezte. A világháború kitörésekor a harctérre ment, honnan másfélév múlva betegen került haza. Ekkor a hadisérültek és rokkantak gondozásának megszervezésével bizták meg. A közbejött forradalom azonban alkotásainak jó részét elsöpörte. A forradalom után ismét a miniszterelnökségre került, mint a II. ügyosztály vezetője. A háború alatt a II. oszt. polgári érdemkereszttel, a II. oszt. Vörös12