1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Maillott de la Treille Nándor báró

1&& (talmi munkásságot fejtett ki. A következő müvei jelentek, meg: >Bokréta, I. II. III.c (versek). »Gondolatok szárnyán* (versek). »A költői nyelv és Csokonai*. »A hajdúk beszéde*. >Egy év külföldön*, (tanulmányok). >Ember szól a tűzből* (hadinapló). »Magyar feltámadás*, (politikai elmefuttatások). A második nemzetgyűlésen a hajdúnánási kerületet képviselte egységespárti programmal. Alta!ános politikai, kultúrpolitikai és közgazdasági kérdésekkel foglalkokozott főként költségvetési beszédeiben. A mostani választáson is a hajdúnánási kerületben választották meg egyhangúlag egységespárti programmal. Maillott de la Treille Nándor báró. (Tokaj, ep.) 1884-ben született a zemplénmegyei Tállyán. Róm. kath., nős, tállyai nagybirtokos, ősi francia nemesi család sarja. Egyik őse mint dzsidáskapitány telepedett le a XVIII. század elején Magyarországon. Középiskoláit a bécsi Teréziánumban végezte, a jogt Kolozsvárott, Münchenben és Genfben hallgatta. A jogi és államtudományi államvizsgát Kolozsvárott tette le. Tanulmányútja során beutazta egész Európát. 1908 óta Tállya község képviselőtestületé-: nek és Zemplén vármegye törvényhatósági bizottságának tagja. A kommün után 1919 őszétől 1921 nyaráig Zemplén vármegye kormánybiztos-főispánja volt. Az oláh rekvirálások idején Zemplén- és Abaujmegye miniszteri biztosaként működött. Számos társadalmi és gazdasági egyesület tagja, alelnöke a Magyar-Lengyei Kamarának, az Uri Borok R.-T.nek alapitója és elnöke, a Sátoraljaújhelyi Hitelbank alelnöke és számos bortermelő szövetkezet igazgatósági tagja. A második nemzetgyűlésben a tokaji kerületet képviselte egységespárti programmal. Főként mezőgazdasági, ipari és agrárpolitikai kérdésekkel foglalkozott, többször felszólalt a költségvetéshez, de munkássága javarészét a szőlőmüvelés, bortermelés és borértékesítés előmozdítására fordította. Még 1925-ben nagyobb akciót indított a parlamentben a borvidékek érdekeinek előrevitelére s az egységespártban e kérdés, különösen pedig a borértékesítés kérdésének erőteljesebb képviseletére külön csoportot alakított. A borkivitel és d szőlőgazdaság válsága ügyében többizben felszólalt. Előadója volt a lengyel—magyar kereskedelmi egyezmény-