1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - erzsébetvárosi Lukács György dr.

151 grammjával küldötte be a kőszegi kerület Éles harcot vívott néhai Rubinek Gyula ellen a nyugatmagyarországi állatcsempészések kérdése kapcsán. IV. Károly király hazatérési ÍSsérletei alkalmával szerepet játszott. A második nemzetgyűlésbe keresztény ellenzéki programmai ismét a kőszegi Iserület küldötte be, mig az uj országgyűlésben most már harmadízben képviseli e kerületet egyhangú mandátummal, a keresztény gazdasági és szociális párt programmjávai. Számos társadalmi egyesület tagja. Rendkivül nagy publicisztikai munkásságot fejt ki saját lapjában, valamint fővárosi újságokban. erzsébetvárosi Lukács György dr. (Békésgyula, ep.) 1865-ben született Nagyváradon. Volt miniszter, v. b. 1.1., cs. és kir. kamarás, tulajdonosa az I. osztályú Vaskoronarendnek, melyet a közegészségügy terén szerzett érdemeiért kapott. A háború idején több német kitüntetésben részesült, mint a Vöröskereszt főmegbizottja. Atyja belügyi államtitkár volt. Miután a budapesti egyetemen jog- és államtudományi doktorrá avatták, a belügyminisztérium szolgálatába lépett, ahol tiz évig működött. Külföldi tanulmányai után ő szervezte meg 1895-ben 4500 anyakönyvi kerületben a rendszeres anyakönyvvezetést. 1897-ben Békés vármegye, majd 1901-ben Hódmezővásárhely főispánjává nevezték ki. E minőségben sokat fáradozott az agrárszocialista mozgalmak által feldúlt viszonyok rendezésén. Több községben tejszövetkezetet, Békésen kenderáztató telepet létesített. Orosházán, Gyulán és Hódmezővásárhelyen ipari kiállításokat rendezett. Nevéhez fűződik a; gyulai közkórház fejlesztése, a gyulai főgimnázium, polgári iskolák, állami gyermekmenhely stb. létesítése. Hódmezővásárhelyen Szanatóriumegyesületet alapított. Kettős főispáni méltóságát 1905 nyaráig viselte, amikor kultuszminiszterré nevezték ki. E minőségében a magyar nyelv intenzivebb tanítását szorgalmazta, egyszerűsítette az érettségi vizsgát, kodifikálta a baptista felekezet elismerését s rendszeresítette az iskolákban a tuberkulózis elleni védekezés módjainak, valamint az alkohol káros hatásának tanítását. Nevéhez fűződik a Ráth György Múzeum megszerzése, valamint számos pedagógiai reform előkészítése. Miniszteri állásáról az országgyűlésnek 1906 február 18-án tőr-