1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Krüger Aladár dr. - Kun Béla

147 Krüger Aladár dr. (Biharnagybajom, ep.) 1878-ban született Nagyváradon. Rom. kath., nős, ügyvéd. Atyja föreáliskolai igazgató volt. Miután Kolozsvárott doktorátust, Budapesten pedig ügyvédi oklevelet szerzett, ügyvédi irodát nyitott Nagyváradon. Ugyanott több mint tiz éven át szerkesztette a Tiszántúl cimü politikai napilapot és vezérszerepet játszott az ottani politikai és társadalmi mozgalmakban. Alelnöke volt a nagyváradi Szigligeti Irodalmi Társaságnak. Biharmegyében több földbérlő szövetkezetet alapított. Igen sokat foglakozott irodalmilag is a földreform kérdéssel, továbbá közjogi és főleg nemzetiségi kérdésekkel. A nagyváradi Társadalomtudományi Társaság által 1913-ban rendezett kétnapos nyilvános vitában a nemzeti álláspont vezérszónoka volt Jászi Oszkárral és Goldis Lászlóval szemben. Tanulmányútjai során beutazta Ausztriát, Német- és Olaszországot, valamint Hollandiát. Irodalmi téren rendkívül nagy munkásságot fejtett ki. Rengeteg vezércikket irt és számos jogi tanulmánya jelent meg szakfolyóiratokban, önnállóan megjelent müveinek cime: Az esküről. A régensség a magyar közjogban. Az általános választójog. A becsület védelme. A magyar nagybirtokról. Az alapítvány. A magyar földreformról. A szekularizáció mint üzlet. Aratás a sivatagban. A magyar szent Korona. Hulló magyar csillagok. Versei a napilapokban jelentek meg, ezenkívül verses kötetet is kiadott: Orgonaszó cimmel. Számos versét megzenésítették. Nagyváradnak az oláhok részéről történt megszállása után irredenta mozgalmakban vett részt, emiatt börtönt szenvedett. 1920-ban elmenekült Nagyváradról s Budapestre jött. Itt egyideig szerkesztette az Uj Nemzedék napilapot, majd e tisztségétől megválva, folytatta ügyvédi praxisát. Élsőizben tagja a törvényhozásnak. A biharnagybajomi kerületben választották meg egységespárti programmal Létay Ernő balpárti és Gájási János fajvédő jelölttel szemben, nagy szótöbbséggel. Kun Béla. (Hódmezővásárhely, pk. elL) 1878-ban született Nagyváradon. Református, nős hirlapiró. Középiskolai tanulmányai után Budapesten jogot hallgatott. 1910— 1918-ig tagja volt az országgyűlés kép10*