1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - nagykállói Kállay Tibor dr.

134 részt vett a nemzeti ellenállásban. A törvényhozásnak elsőizben tagja. A gönci kerület választotta meg egységespárti programmal, nagy szótöbbséggel, dr. Nemes Bertalan hivatalos jelölttel szemben. nagykállói Kállay Tibor dr. (Nagykanizsa, ep.) 1881-ben született Budapesten. Róm. kath., nős, nyűg. pénzügyminiszter. Középiskoláinak elvégzése után a budapesti tudományegyetem jogi fakultásán szerezte meg a doktorátust; majd mint önkéntes a 4. közös huszárezrednél szolgált Bécsben. Ezután a budapesti pénzügyigazgatóságnál pénzügyi fogalmazói gyakornok lett, később pedig a IV. kerületi adófelügyelőséghez helyezték át. 1906-ban bekerült a pénzügyminisztérium pénzügyőrségi ügyosztályába, ahonnan rövidesen a költségvetési ügyosztályba ment át, amikor is pénzügyminiszteri fogalmazóvá nevezték ki. 1911ben átvette a költségvetési ügyosztály vezetését, majd 1918ban főosztályvezető és miniszteri tanácsos lett. A kommunizmus kitörése után a Tiszántúlra, majd Szegedre és onnan Bécsbe ment. A kommunizmus után elfoglalta állását a pénzügyminisztériumban. 1919 őszén az ő javaslatára felállított felszámoló hivatalnak elnöke lett, egyidejűleg pedig kinevezték a külügyminisztérium státusába államtitkárnak. 1920-ban visszatért a pénzügyminisztériumba és az adózási apparátus kiépítésének munkáját végezte. Később pénzügyminiszteri államtitkárrá minősítették át és Hegedűs Lóránt bukása után 1921 decemberében pénzügyminiszterré nevezték ki. Miniszterségét az egyenes adózás reformjával kezdette meg. Az 1922. évi egyenesadó-reformmal az állam bevételeit növelni és másrészt az adóztatást egyszerűbbé és áttekinthetőbbé tenni kívánván, egyben nagy gondot fordított a kiadások apasztására, hogy az állami intézmények és az adminisztráció egész berendezését a csonka ország megváltozott viszonyaihoz idomítsa. A világháború eleje óta tartó pénzromlás azonban az ő minisztersége alatt is folytatódott és az ennek feltartóztatása érdekében tett intézkedések mellett, az állami pénzügyeknek — egyrészt a reparációs kérdésnek a megoldása, másrészt pedig egy külföldi kölcsön felvétele utján leendő — szanálása érdekében folytatott akciók vették igénybe mi-