1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.
A képviselők életrajzi adatai - ivádi Ivády Béla
127 1902-től kezdve a budapesti Pázmány egyetemen a magyar alkotmány és jogtörténet tanára. 1915-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, később pedig rendes tagjává választották. Tudományos irodalmunkat sok értékes munkával gyarapította. Nagyobb önálló müvei: Az újkori alkotmányfejlődés elemei (1898), Az Anjou-kori társadaloms az adózás (1900), A magyar házassági vagyonjog az Árpádok korában (1900), A szerződési jog az Árpádok korában (1901), A törvényes öröklés rendje az Árpádok korában (1904), A magyar társadalom és állam szervezése a honfoglaláskor (1908), Bevezetés a magyar jog történetébe (1910). E nagyobb munkáin kivül számos tanulmánya és értekezése jelent meg a tudományos szakfolyóiratokban és napilapokban. 1913-ban, mint táblabírót, a nemzeti munkapárt programmjával Huszton egyhangúlag képviselővé választották. Több igazságügyi javaslatnak, köztük a kivételes hatalomról szóló és a koronázási törvényjavaslatoknak előadója volt. 1917-ben mandátumáról lemondott, de 1918 június 22-én Huszton ismét megválasztották egyhangúlag munkapárti programmal. A kommün leverése után a magyar békedelegációnak tagja volt, mint a ruthén ügyek szakértője, s mint ilyen 1920 tavaszán Münchenben, Berlinben, Hágában és Londonban tartózkodott. 1921 szeptemberében Genfben a népjogvédelmi konferencia előadója volt. 1922-ben lett ismét a törvényhozásnak tagja, amikor a nagykárolyi kerület küldötte be a nemzetgyűlésbe egységespárti programmal. A közjogi, igazságügyi és külügyi bizottság tagja volt s általában külügyi, közjogi és igazságügyi kérdésekkel foglalkozott. A második nemzetgyűlés legfontosabb alapvető alkotmányjogi törvényjavaslatának, a felsőházi reformnak előadója volt. Ezúttal is régi kerülete küldötte be az országgyűlésbe, egyhangú választás alapján. ivádi Ivády Béla. (Pásztó, ep.) 1873-ban született Fólyán, Temesmegyében. Róm. kath., nős, helyettes államtitkár, cs. és kir. kamarás. Atyja földbirtokos és 25 éven át országgyűlési képviselő volt. Berlinben, Parisban hallgatta a jogi fakultást, Budapesten pedig jogi- és államtudományi államvizsgát tett. Nagyobb külföldi tanulmányút során bejárta egész Európát és