1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Huszár Károly

125 Magyarország kormányzójává. A nemzetgyűlés ez aktusa után önként visszalépett a miniszterelnökségtől. Az első nemzetgyűlésben a pénzügyi bizottság elnöke volt s a vitákban főként a konszolidáció érdekében szólalt fel. So* kat fáradozott az Oroszországban sínylődő hadifoglyok kiszabadítása érdekében. A kormány megbízásából Amerikában is járt s lehetővé tette a wladiwostoki rabok hazatérését. Mikor a H-ik és Ill-ik internacionálé forgalmi- és posta-bojkott alá helyezte Magyarországot, a hágai keresztényszocialista világkongresszuson nagy beszédet mondott. Ugyancsak hatásos beszédekben fejtegette Magyarország igazát Rómában, Parisban, Belgiumban, Hollandiában és az Egyesült Államokban. A háború okozta nyomor enyhítésére három nagy akciót indított. Az első 145 milliót, a másik 165 milliót hozott a szegényeknek. Ezután országos mozgalmat szervezett a szegénysorsu magyar tehetségek megmentésére. Számos ösztöndijat szerzett olyan kiváló magyar tanulóknak, akik kénytelenek lettek volna tanulmányaikat abbahagyni. Igen nagy publicisztikai munkásságot fejt ki s a külföldi nagy katholikus napilapok állandó munkatársa. »A mi királyi családunk* és a »Proletárdiktatura Magyarországon« cimü müvei nagy hatást keltettek. A második nemzetgyűlés megalakulásakor alelnökké választották. Főtörekvése a kiélesedett pártellentétek kiegyenlítése volt, azonban a vitákban is gyakran részt vett. A választójogi javaslat tárgyalásánál érdekes indítványt terjesztett be. Az 1925-ös költségvetésnél nagy beszédben tiltakozott a magyar-orosz szerződés ellen. Többizben felszólalt az appropriációkhoz is, valamint a bányamunkások nyugberügyenek rendezése érdekében. Igen sokat fáradozott az ipari üzemek munkaredukciójának megakadályozása ügyében, különösen a sárvári müselyemgyár munkabeszüntetése ellen. A parlamentben elhelyezett hősi emléktábla leleplezésekor ő mondotta az ünnepi beszédet. Még 1925-ben Sárvár díszpolgárává választották. 1926 nyarán »Égő Oroszország« címen hatalmas tanulmánya jelent meg a bolseviki Oroszországról. Az országgyűlési választásokon immár negyedízben választotta meg a sárvári választókerület, még pedig ezúttal újra egyhangúan.