1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - kakasdi Hajós Kálmán dr.

112 szaklapot szerkesztette. E lapnak ma is szerkesztője, továbbá munkatársa a a>Népsza".*á«-nak és a »Szőcializmus« cimü folyóiratnak. A második nemzetgyűlésen Debrecen I. kerü­letét képviselte. Egyike a legagilisabb szociáldemokrata képviselőknek, felszólalásaival gyakran nagy viharok oko­zója volt. Az első volt azok között, akiket a nemzetgyűlés elnöke 1924 őszén, az Eskütt-ügy tárgyalása kapcsán, az em­lékezetes viharos ülésen, karhatalommal távolított el az ülés­teremből, amelynek következménye azután az ellenzéknek hosszabb ideig tartó passzivitása volt. Ugyanakkor 25 ülés­ről kitiltották. Többizben szóvátette a Somogyi—Baesó-gyü­kosság ügyét, a frankhamisítás vizsgálatát s az Eskütt-ügy; t. Nagyobb beszédeket mondott a költségvetésekhez, índem­nitásokhoz. a választójogi és felsőházi javaslatokhoz. Most lajstromos választás alapján régi kerületét képviseli az or­szággyűlésben. A főváros északi kerületében mint listaveze­tőt szintén megválasztották, de helyét átadta Rothenstein Mórnak. kakasdi Hajós Kálmán dr. (Zalabaksa, ep.) 1869-ben született Győrött. Róm. kath., nős, ügyvéd. Atyja ügyvéd, földbirtokos, kir. tanácsos volt Alsólendván. Zalamegyében. Középiskoláit Nagykanizsán, a piaristáknál végezte, majd a budapesti tudományegyetemen jogtudo­mányi doktorátust szerzett. Hosszabb külföldi tanulmány­úton volt, melynek során bejárta egész Európát. Az ügy­védi vizsga letétele után 6 évig Alsólendván folytatott ügyvédi gyakorlatot. Tevékeny részt vett ugy Alsólendva város, mint Zalamegye közéletében. Tagja volt ugy a városi képviselőtestületnek, mint Zalamegye törvényható­ságának. Nagyobbarányu közgazdasági tevékenységet fej­tett ki, valamint több kulturális intézmény élén állott és nagy szeretettel foglalkozott a vendek kulturális fejlődé­sének előmozdításával. 1900-ban ügyvédi irodáját a fővá­rosba tette át, azóta itt folytatott ügyvédi gyakor­latot Ma is tagja Zalamegye törvényhatósági bizottságá­nak, az Országos Kaszinónak, a Tisza István Körnek, a Dunántúli Közművelődési Egyesületnek. 1910—1918-ig a zalabaksai kerületet képviselte nemzeti munkapárti prog­rammal, a magánjogi 40-es kodifikáló bizottságnak tagja és több igazságügyi törvényjavaslatnak előadója volt. A háború kitörésekor katonai szolgálatra jelentkezett és had-

Next

/
Thumbnails
Contents