1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - Griger Miklós dr.

108 kivül nagy agilitással buzgólkodott mint annak elnöke. Elnöke a helyi Hangya Szövetkezetnek s tagja több csongrádi társadalmi, közgazdasági és kulturális egyesületnek. Elsöizben tagja a törvényhozásnak. Schandl Károlynak a csongrádi mandátumról történt lemondása után az időközi választások során küldötte be a csongrádi kerület az országgyűlésbe, egységespárti programmal, nagy szótöbbséggel Széchenyi István fajvédő-jelölttel szemben. Griger Miklós dr. (Csorna, kgszp.) 1880-ban született Körmöcbányán. Róm. 1-ath. plébános. Sóskúton, Fej érmegyében. Atyja iparos volt Középiskoláinak elvégzése után Besztercebányán a né mevelő és hit tudományi főiskolát hallgatta, majd a budapesti tudományegyetem hittudományi fakultásán íeolo^ai doktorátust szerzett. Többizben járt Németországban; ahol a lelkipásztorkodás ügyeit, továbbá a szociális és antialkoholista mozgalmakat tanulmányozta. A keresztény publicistikanak és az egyházmegyei irodalomnak régi, jónevü munkása, sok cikke és értekezése jelent meg az Egyházi Közlönyben, az Alkotmány, Igaz Szó és viás keresztényszocialista lapokban. Nagyobb röpiratot irt a ^Lelkipásztor az antialkoholizmus szolgálatában* cimmel. 1910-ben néppárti programmal fellépett Lukács László, akkori miniszterelnök ellen s mivel ezt a lépését püspöke nem helyeselte, áthelyeztette magát a székesfehérvári egyházmegyébe. A Károlyi-forradalom alatt az elsők egyike volt, aki szót emelt a forradalom ellen. Fejér vármegyének 1919 február 3-án tartott közgyűlésén nyiltan hangoztatta ellenforradalmár voltát és pártolta Károlyi József gróf bizalmatlansági indítványát Magatartása miatt a bolsevisták üldözőbe is vették. Mindkét nemze gyűlésen a csornai választókerületet képviselte keresztéviyszocialista programmal s pártkülönbségre való tekintet nélkül figyelmet kelteti nagy felkészültségre valló felszólalásaival. Szociális és gazdasági kérdésekkel foglalkozott, tagja volt a közoktatásügyi, földmüvelésügyi és vízügyi bizottságnak. A frankügy kapcsán első volt, aki élesen megtámadta Pallavicini őrgrófot magatartása miatt. 1926 február 22-én belépett a keresztény gazdasági és szociális pártba és ennek programmjával választotta meg most egyhangúlag régi kerülete, országgyűlési képviselőjévé.