1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - poroszlói Graeffl Jenő - Gratz Gusztáv dr.

106 sületnek, valamint a német-magyar-osztrák gazdasági szö­vetségnek. 1917 elején gróf Tisza István ajánlatára a közös külügyminisztériumba nevezték ki, ahol osztályfőnöki minőségben a gazdasági és kereskedelempolitikai ügyek Vezetését vette át. 1917 júliusában az Esterházy-kormány­ban pénzügyminiszter lett és ezt az állását akkor Ls megtartotta, amikor 1917 augusztusában Wekerle Sándor vette át a kormány vezetését. 1917 szeptemberében, a kö­zelgő béketárgyalásokra való tekintettel, ^lemondott pénz­ügyminiszteri tisztjéről — amely alkalommal v. b. t. t.-sá nevezték ki -— és újból elvállalta a külügyminisztérium gazdasági osztályának vezetését. Ebben a minőségben részt­vett a breszt-Htovszki és bukaresti béketárgyalásokon. A béketárgyalások körül kifejtett működése elismeréséül kapta meg a Lipótrend hadiékitményes nagykeresztjét, majd ké­sőbb az I. oszt. magyar polgári érdemkeresztet, a III. oszt. magyar vöröskereszt érdemkeresztet, a III. oszt. porosz vörös-sas rendet, a német vaskeresztet és a bajor Lajos király érdemkeresztet. A külügyminisztérium gazdasági osz­tályának vezetését az összeomlásig megtartotta. A kommün alatt élénk részt vett a bécsi ellenforradalmi bizottság működésében. A kommunizmus bukása után, 1919 októ­berében Magyarország bécsi követe lett. 1921 januárjában a Teleki-konuJnyban elvállalta a külügyi tárcát. Ebben a minőségben Teleki gróflü 1 együtt a brucki tárgyalások­ban először tett kísérletet arra nézve, hogy Magyaror­szágnak szomszédjaihoz való viszonya normális alapokra helyeztessék. Károly király váratlan húsvéti visszatérésé­vel kapcsolatos események folytán 1921 áprilisában le­mondott, mire Károly király őt bizta meg azoknak a köz­vetítő tárgyalásoknak vezetésével, amelytől visszatérésének lehetővé tételét remélte. Amikor ezek a tárgyalások nem vezettek eredményre és Károly király másodszor is vissza­tért Magyarországba, azok közé tartozott, kik a legha­tározottabban állottak a király oldala mellé. A király kísé­retében Tatán 1921 r októberében letartóztatták. Tizheti fog­ság után azonban szabadlábra helyezték és az ellene indított eljárásnak pertörléssel vetettek véget. Ettől kezdva az aktív politikától visszavonult, de ismételten résztvett külföldi kongresszusokon. Az Interparlamentáris Unió Örö­kös tagjává választotta meg. 1925 őszén 16 angol előadást tartott az Egyesült-Államok különböző városaiban Magyar­országra vonatkozó politikai és gazdasági kérdésékről. Elő-

Next

/
Thumbnails
Contents