1927–1931. évi országgyűlés Freissberger Gyula, szerk.: Országgyűlési Almanach 1927–1931. (Sturm–féle országgyűlési almanach) 1. kötet Képviselőház, Bp. 1927.

A képviselők életrajzi adatai - görgői és toporczi Görgey István dr.

sen a koronarontók ellen sürgetett erélyes rendszabályokat s a bankoknak juttatott valorizálatlan állami hiteleket hibáztatta. E felfogása miatt előbb lemondott ügyvezető alelnöki tisztségéről s várakozó állásponton maradt. 1923 augusztusában azután kilépett az egységespártból hat hívével együtt s a hozzácsatlakozó néhány pártonkívüli keresztény ellenzéki képviselővel megalapította a Magyar Nemzeti Függetlenségi (fajvédő) partot, intranzigens jobboldali, agrár- és szabadkirályválasztó programmal. Az ellenzéken, különösen a szanálási törvényjavaslatok tárgyalásakor, intézett heves támadásokat pártjával a kormány ellen s a költségvetések, valamint indemnitások vitáiban a kormánynak a baloldali radikalizmussal szemben tanúsított kíméletes eljárását ostorozta. Az Esküdt-ügy kapcsán keletkezett parlamenti botrányban azonban a kormány mellé állott, amiért sok támadás érte a baloldalról. Többizben erélyesen sikraszállott a numerus clausus védelmében. A délszláv orientáció egyik legrégibb hirdetője. Felszólalásai mindenkor nagy figyelmet keltettek s bár pártjának tagjai nem egyszer személyeskedésbe hajló beszédekkel ostromolták a kormányt, ő maga mindig megőrizte elvi álláspontját, amivel gyakran vonta magára a titkos kormánypártiság vádját. A második nemzetgyűlésben is több lovagias ügye támadt, igy Csáky honvédelmi miniszterrel is, amelyet azonban békésen intéztek el. 1925 október 20-án egy parlamenti botrány kapcsán tettleg inzultálta Fábián Bélát s mivel a provokálásra csak fegyveres kiállást ajánlott fel, rendkívül éles hirlapi támadásokban volt része. Ugyancsak nagy hirlapi kampány indult meg ellene a baloldali sajtóban a frankhamisítással kapcsolatban, ki is hallgatták, azonban bebizonyult, hogy arról mitsem tudott. Ez ügy parlamenti kavarodásaiban egyébként egész pártjával fedezte a kormányt. Csaknem minden jobboldali szervezetben vezetőszerepet játszik. Az uj országgyűlésbe ugyancsak az abádszalóki kerület küldötte be egyhangúan, a fajvédőprogramm alapján. görgői és toporczi Görgey István dr. (Sátoraljaújhely, ep.) 1886-ban született Kohányon, Sárosmégyében. Ág. ev., nős, miniszteri osztálytanácsos. Atyja országgyűlési képviselő, később királyi közjegyző volt. Középiskolái elvég-