1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Fábián Béla dr.

Sebesülten fogságba jutott, Kieven és Moszkván keresztül Turkesztán kormányzóság fővárosába, Taskendbe vitték s mikor itt a fogolytábort látogató svéd bizottság előtt a. hadifoglyok halálozásának okait, a kolera és kiütéses tífusz pusztítását feltárta, büntetésből 1916 június 16-án Kelet-Szibériába küldöttek a kamcsatkaí batáron fekvő krasznája-rjecskaí büntető-táborba: a. trópusok országából az örök fagy birodalmába. A hadifogolytábor magyarjai részére Priamurje (Amur vidék) címmel napilapot és Fogolyvasárnap cimmel képas hetilapot szerkesztett 1918 februárjában négy társával egyetemben Mandzsúrián, Mongolián, Kelet-Kinán és a bolseviki Oroszországon keresztül megszökött, hogy hazaérkezve a legerősebb sajtópropagandát kezdje a bolsevizmus ellen. Köztien kir. bünteiölürvényszéki biró lett a budapesti büntetőtörvényszéken ós a forradalom kitörése után különféle társadalmi körökben előadásokat tartott a bolsevizmus ellen. A proletárdiktatúra idején egyike volt az első letartóztatottaknak; 18 napig ült magánzárkában a Markó-utcai fogházban és további négy hétig a gyűjtőfogházban tartották fogva. A proletárdiktatúra bukása után a budapesti társadalmi egyesületekben tartott előadásaiban óva intett a jobboldali szélsőségektől. A budapesti községi választások alkalmával, 1920 júliusában, a Terézváros törvényhatósági bizottsági taggá választotta. Azóta harcos tagja a budapesti községi demokratapártnak s mint ilyen, sokszor keveredett éles konfliktusba a törvényhatósági közgyűlés többségi pártjával. A főváros közgyűlésén erős akciót fejteti ki a hadifoglyok hazabozatala érdekében és általában mozgatója, volt minden törekvésnek, mely a hadifoglyokat hazájuknak vissza akarta szerezni. Az Erzsébetvárosi Demokrata Körben Wolff Károly ellen intézett egyik beszéde miatt a Keresztény Községi Páti tagjai részéről súlyos, szóbél i támadások érték, amelyekért fegyveresen vett elégtételt. Az 1922. évi nemzetgyűlési választások alkalmával a pestkörnyéki kerületben mint a demokralapárl listavezetője kapóit mandátumot. A nemzetgyűlései] a jogrend és jogegyenlőség érdekében tartott sikeres felszólalásaival tűnt fel. Beszédei és interpellációi, melyeket a kisipar, kiskereskedelem és a nyűg dijasok érdekében mondóit, kötetekre rúgnak. A forgalmiadó eltörléséért s az adózási rendszer igazságosságáért folytatott küzdelmével a fiivárosi és budapestvidéki kispolgárság körében rendkívüli népszerűségre tett szert. 1926 telén újból a pestkörnyéki kerület választotta meg a nemzeti demokratapárt listájának első helyén. A Ház megalakulásakor körjegyzői tisztségei töltött be. 96