1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Képviselőház - Esztergályos János
ről szóló (1923iV.), a robbantószer és robbanóanyag előállításával, tartásával és használatával elkövetett bűncselekményekről szóló (1924:XV.). a társasháztulajdonról szóló (1924:XII.) a közönséges bűntettesek kölcsönös kiadatása és a bűnügyi jogsegély tárgyában Romániával kötött egyezmény becikkelyezéséről szóló (1925:V.), a polgári eljárásra vonatkozó hágai egyezmény módosításának becikkelyezéséről szóló, a polgári jogsegélyről Romániával kötött egyezmény becikkelyezéséről szóló (1925: VI.), az Ügyvédi Országos Gyám- és Nyugdíjintézetről szóló 1908:XL. t.-c. módosításáról szóló (1925:XX.), a mezőgazdasági hitel megszerzését könnyítő egyes rendelkezésekről szóló (1925:XV.) és az állampolgárok kölcsönös törvényes védelme iránt Olaszországgal kötött egyezmény becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatoknak s helyetles előadója a felsőházi törvényjavaslatnak. A frankügyben feltűnést keltő nagy beszédet mondott. Részt vett a nemzetgyűlési képviselőknek a zalaegerszegi internálótáborban tett pártközi látogatásában, ezután pedig interpellációt intézett a belügyminiszterhez a ,,zalaegerszegi internáló táborról terjesztett tendenciózus információk" tárgyában. Interpellált a „nemzeti múzeum pusztuló gyűjteményeinek megmentése" érdekében is. Részt vett a wieni. kopenhágai és berni interparlamentáris konferencián, valamint a nemzetgyűlési képviselők bulgáriai és finn-észtországi tanulmányi kirándulásán. Régi kerülete egyhangúlag küldte a Házba L926-ban az tgységespári programmjával. ESZTERGÁLYOS JÁNOS (Pécsi lajstromos kerület.) Született 1873 december 4-én Dunaföldváron. Budapesten végezte iskoláit. 1888-ban, atyja elhalálozása után tanoncnak ment. Négyévi tanonckodás után, — a lakatos mesterséget tanulta ki, — amikor fölszabadult, külföldi utazásra indult. Részben vonalon, de túlnyomórészt az apostolok lován sikerült Fiumébe. Triesztbe, Velcixóhe. Nápolyba, majd Münchenbe, Nürnbergbe, Berlinbe és Brüsszelbe. Több évi külföldön való tartózkodás után került vissza Budapestre, ahol a vasmunkások akkor még csak szárnyait 89
