1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Szervezetek és intézmények által választott tagok - gróf Teleki Pál dr.

közi Fajhygiéniai Bizottságnak, főtitkára a Magyar Földrajzi társaságnak a 1909-töl 1913-ig tudományos igazgatója volt a Földrajzi Intézetnek. Az ö kezdeményezésére s nagyrészt az ö munkájának eredményeképpen jelent meg ez ioö alatt a Földrajzi Intézet kiadásában az első magyar tudományos Világatlasz. 1912-ben Cholnoky Jenővel Amerikában járt, ahol az Amerikai Földrajzi Társaság meghívására résztvett e társaság jubileumán, majd széleskörű tanulmányokat végzett, amelyek nagy hatással voltak későbbi tudományos fejlődésére. A politikai életben ekkor még nem igen szerepelt, bár 1905-től 1911-ig a somkuti kerület képviselője volt disszidens, illetve alkotmány párti programmal. A háború alatt az Országos Hadigondozó Hivatal elnöke volt. Amidőn a tudományegyetemen felállították a közgazdasági fakultást, a gazdasági földrajz nyilvános rendes tanárává nevezték ki. A Károlyi-forradalom, majd a reákövetkezö kommün alatt visszavonultan élt. Midőn aztán Kum Béláék, akik szívesen, támasztották volna alá államrendszerük omladozó épületét az ö nagy tudásával és munkaerejével, arra szólították fel, hogy a kommunista államban magasabb pozíciót foglaljon el a szociális akciók terén, határozottan visszautasította a vörösök ajánlatát, s életveszedelmek között Szegedre meneküli s külügyminisztere lett az ellenkormánynak, egyben pedig tevékeny részt vett az ellenforradalmi mozgalmakban. A proletárdiktatúra letörése után mint minisztert a békét előkészítő irodának a vezetésével bizták meg. Egyúttal egyike lett a Magyarországot Neuillyben képviselő fömegbizottaknak. Az ö vezetése alatl — jórészt mint az ö személyes munkája — készültek el azok a hatalmas jegyzékek, amelyek minden oldalról oly alaposan világítják meg Magyarország ügyét és igazát. Az 1920. évi választások alkalmával a szegedi belvárosi kerület egyhangúlag választotta keresztény nemzeti programmal képviselőjévé. Emel lett továbbra is teljesen a béke munkájának szentelte tevékenvBégét és távol tartotta magát a parlamenti napipolitikálól. 1920 április 19-én a Simonyi-Semadam-kormányban külügyminiszter lett. Kinevezése után lemondott a békedelegációban viselt fömegbizotti tisztségről. Simonyi-Semadam lemondása után, minián Bethlen kabinetalakitási kísérlete meghiúsult, a megalakult egységes kormányzópárt támogatása alapján miniszterelnökké nevezte ki a kormányzó. 1920 november végén Korányi Frigyes báró pénzügyminiszternek a nemzetgyűlésen történt leszavaztatása után, beadta lemondását, de az uj kormány december 16-án szintén az ö kormányelnöksége mellett alakult meg. IV. Károly király húsvéti itt tartózkodása alatt a kormányzó mellett jelen505