1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Szervezetek és intézmények által választott tagok - Sesztina Jenő

Mezőgazdasági tanulmányúton volt Németországban. 1920-ban a Városi Mezőgazdasági Bizottság alelnöke, később elnöke lett, 1922-ben az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamara, majd ugyanebben az évben az Országos Mezőgazdasági Kamara alelnökévé választolta. Az Országos Széchenyi-Szövetség kaposvári fiókjának elnöke, a somogy megyei hitelszövet ki zetek szövetségének " intéző bizottsági és az Alsódunántuli Körzeti Mezőgazdasági Hitelszövetkezet igazgatósági tagja. Az Alsódunántuli Mezőgazdasági Kamira kebelében megjelenő ..Dunántúli Szántóvető" mezőgazdasági és közgazdasági szaklap belső munkatársa. A Mezőgazdasági Kamara egyik felsőházi kiküldöttje. A mezőgazdasági kamarák életében igen jelentős szerepel visz. Felszólalásai, beszédei komolyságukkal g széles lálkörükkel ragadták meg a kamarai körök ügyeiméi. SESZTINA JENŐ Régi debreceni polgárcsalád sarja: Elődei már több mint kéi század Óta messze a város halárain túl ismeri nevű kereskedők voltak. 1869 július 14-én Debrecenben született 9 maga is kereskedőnek készült. Szülővárosában járta végig a gimnázium nyolc osztályai, azután a budapesti tudományegyetemre iratkozott be, hogy nemzetgazdaságtan'! előadásokat hallgasson, majd pedig egy évig Wiener-Neustadtban ('AlsóAusztriában) s ujabb egy évig Grazban (Stájerországban) gyakornokoskodott löhii nagy vaskereskedő cégnél. Azután hosszabb tanulmányútra indult. Bejárta Ausztriái és Németországot, volt Svájcban, Franciaországban, Olaszországban, Tőrökországban és E&yiptomban is. Huszonkétéves volt, amikor hazaiért Debrecenbe ós belépeti a oagyatyja, Sesztina dános áhai még 1819-ben alapított debreceni vaskereskedésbe, amelyei évtizedek lankadatlan, szorgalmas, kitartó és eredményes munkásságával az ország egyik legnagyobb vasüzletévé fejlesztett. A Tiszántúl Heinrich Ferencé lett, aki fáradhatatlan harcosa és fejlesztője volt a magyar iparnak. Éveken ál elnöke volt a Magyar Védőegyesület debreceni Bókjának, ö alapította a szakmájával rokon Debreceni Vas- és Rézhulorgyár H.-T.-ot és nagy szerepe volt a Debreceni Mezőgazdasági Gépgyár megalapításában is. (') vétette meg az alapját az Klsö Debreceni G-őzszappangyár R./T.-nak. különféle ipari és kereskedelmi vállalatok igazgatóságában foglal helyet S löhh érdekképviseleti szervezet vezetőjévé választotta, A Debreceni Mezőgazdasági 498