1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Szervezetek és intézmények által választott tagok - Hubay Jenő

nevű atyja örökébe lépve 1886-ban az Akadémia hegedűtanára lett s ugyanekkor elvállalta a Nemzeti Zenedén is a hegedűkiképzési tanszakot. Ez idő óta megszakítás nélkül tanára, 1920 óta pedig igazgatója legelső hazai zeneművészeti intézetünk 1 Százakra megy ama kiváló kompoziciók száma, amelyeket a zeneirodalom ezen idö óta neki köszönhet. Ezek között van több hegedükoneert, suite, csárdajelenet, szimfónia, dal, stb. Férfikara, fantáziái és tranzzkripciói (összesen körülbelül 120) kedvelt müsordarabok. Monumentális müvek a Háborús Szimfónia, a Petőfi- ós a Danteszimfónia s több más nagj'szabásu orkesztralis kompozició és örökéíetüek operái is, amelyek közül az elsőt, Alienor-t 1891-ben hozta szinre a budapesti kir. operaház. Ezj követte a kritika örömujjongása közben a nagyszerű Cromonai hegedűs 1894-ben, mely ma is állandó müsordarabja az operálnak s mintegy hatvan külföldi dalsziniháznak. lN9f>-lián került szinre a Falu rossza cimü dalmüve, amelyet Várady Aulainak Tóth Ede néps/inmüvéből készült szövegére irt, 1903lian a Muliarúzsa (ennek szövegét Rothauser Miksa Irta Ouida egyik novellája után), 1906-ban Lavotta szerelme (Bérezik Árpád és Farkas Imre szövegére). Legújabb operáját, melynek Karenin Anna a cime, 1924-ben mutatta be a budapesti kir. operaház. Kéziratban levő, még szinre nem került operái a következőik: „Szerelmi éj"; „Az álarc"; „Milói Vénusz". 1907-ben magyar nemességet kapott „szalötnai" előnévvel. 1909-ben a Petőfi-Társaság tiszteletbeli tagjának választotta meg. 1912-ben, mikor művészi pályafutásának negyvenedik s zenepedagógiai működésének harmincadik évfordulóját ünnepelte, a király udvari tanácsosai sorába emelte, a Magyar Tudományos Akadémia tagjává választotta és a kolozsvári Ferenc József-tudományegyetem díszdoktorává promoveálta. Tiszteletére ekkor a magyar művészvilág és a hivatalos Magyarország is lenyes ünnepségeket rendezeti. 1913-ban a Zeneakadémián a mesteriskola tanára lett. A legújabb időben is több alkalommal járt külföldön, igy legutóbb Amerikában és Finnországban, mindig nj babérokkal gyarapítva hírnevét és nj dicsőségei szerezve a magyar művészetnek. Hubay Jenő* iskolájából a kiváló művészek egész sora került ki. közöttük sok olyan, akik mesterüknek és hazájuknak nagy dicsőséget szereztek és máris világhírnévre emelkedtek, többek közt Geyer Stefánia, Szigeti József, Vecsey Ferenc és Telmányi Kmil. A Zeneművészeti Főiskola választotta be a felsőházba, ahol most először nyílik alkalma politikai szereplésre. 484