1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Szervezetek és intézmények által választott tagok - Hoor Károly

HOOR KÁROLY Egyetemi tanár, a budapesti Tu­dományegyetem orvoskarának kép­viselője a feUöbá /bán. líudapr-lfii született, 1858 július 16-án s tanul­mányait is itt végezte a Tudomány­egyetem orvosi fakultásán. 1884-ban orvosdoktorrá avattatván, fiiorvosi rangban a cs. és kir. közös hadsereg szolgálalába lépett s 1885-től 1887-ig B bécsi helyőrségi kórbáziban Fuchs Brnst himeveg ophtalmológus kli­nikáján dolgozott. 1(S<S7-1KMI -itiDiiki­vül ezredorvossá lépett élö s a buda­pesti XVII. sz. helyőrségi kórház szemészeti osztályának lett a veze­tője. 1890-ben a katonai egészség­ügyi tanács „Gemeinfassliche Darstellung der Refractionsano­malién' 1 cimü munkáját aranyéremmel tüntette ki s ugyanebben az évben a budapesti egyetem orvosi fakultásán magántanári ké­pesítést nyert. 1894-ben a kolozsvári egyetemen a szemé­szet nyilvános rendes tanára lett s ekkor megvált a hadseregtől. A trachoma ellen folytatott sikeres küzdelmének tudományos eredményeit „Prophylaxie und Beseitigung des Trachoms in der Österreieh-ungarischen Armee" (1893) cimü munkájában foglalta össze, 1901—-1902-ben hónapokat töltött Egyiptomban, ebetegség hazájában, ahol rendkívül értékes gya­korlati ós tudományos ismereteket és tapasztalatokat szerzett. 1908-ban a budapesti egyetemen egy második szemészeti ka­tedrái rendszeresítettek, s erre a katedrára öl hivták meg. Azóta Budapesten tanít s az optitalmológiánaik egyik Európas/erte is­mert tekintélye. Pőmüve „A szemészet kézikönyve", melyet (írós/. Emillel együtt adott ki s a „Szemészeti műtéttan", mely 1913­ban jelent meg. Egyéb még nem emiitett ismertebb munkái: „A szemvizsgálás módjai" (1892) : „A skiaskopia" (1891) : „Le trachome en llongrie" (1902); „A kolozsvári szemklinika" (1903) ; ,,Über das Wesen und den Ursprung einiger Horn­bauterkrankungen" (1906). 1912-ben magyar nemességet ka­pott „horóei" előnévvel. Ujabb időben sokat emlegették az egyetemi ifjúság mozgalmaival s az egyetemi autonómián'! íolytatott küzdelemmel kapcsolatban is. A budapesti Tudó­mat ivegyetom orvosi kara választolta be a felsőházba. 482

Next

/
Thumbnails
Contents