1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Az örökös jogú főrendi családok képviselői által választott felsőházi tagok - Batthyány Lajos gróf

<l;'mak; később ezek nagy ünnepségek között avatták diszelnokiikké. 1891-től 1897-ig képviselte a rozsnyói kerületet szabadelvű párti programmal, ekkor azonban visszavonult a politika tói és vasmüveit vezette. Miután eladta ezeket a RimamuránySalgótarjáni r.-t.-nak, Nagymihályon vállalt képviselőséget, majd ismét a rozsnyói kerületiben. A Tisza István első miniszterelnöksége alatt kilépett a szabadelvű pártból, előbb a disszidensekhez, azután az alkotmánypárthoz csatlakozott, 1905-ben, 1906-ban és 1910-ben ismét a rozsnyói kerület képviselője lett és részt vett előbb a pártonkívüli hatvanheteseknek, majd az alkotmánypártnak azokban a küzdelmeiben, amelyeket a Khuen-Héderváry-, Lukács- és Tisza-rezsim ellen folytattak. A háború kitörésekor magas kora ellenére is önként, jelentkezett katonának és az önkéntes automobil osztagok élén végigharcolta a világháborút ezredesi rangban. A régi förendiházoak örökös jogon volt tagja. BATTHYÁNY LAJOS GRÓF Batthyány Géza gróf fia, anyja pedig a tragikus véget ért Batthyány Lajos grófnak, Magyarország első alkotmányos miniszterének leánya, 1860 július 27-én született Egyeden, Sopronmegyében. Középiskoláit Győrben végezte, a jogot Budapesten, Berlinben és Parisban. Külügyi szolgálatba lépett s rövid ideig attasé is volt. Miután nőül vette Aial rássy Gyula gróf, akkori külügyminiszternek egyetlen leányát, Ilonát, ikervári birtokára vonult vissza, 1884-ben azonban már ismét közpályára lépett s mint Gyönnegye főispánja fejtett ki igen érdemes munkásságot. 1892-ben Fiume kormányzója lett. Működése alatt társadalmi összhangot, teremtett Fiúméban; magyarbarát hangulat uralkodott a fiumei representanzában. 1896-ban lemondott ez állásáról és előbb Győr város, majd 1901-ben Fiumo választotta meg szabadelvű párti programmal képviseli)jőve. l'Mii IK'H Andrassy Gyula gróffal együtt lépett ki a szabadelvű pártból ős mint ellenzéki lett 1905-ben is és 1910-ben is Boaajk képviselője. 1910-ben azonban nemsokkal megválasztása után lemondott mandátumáról s a főrendiházban élénk részi veti a 384