1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - A legfőbb bíróságok vezetői - Vargha Ferenc dr.

nevezett elnöke legyen. Egyike nemcsak a legkiválóbb bíráknak és szervezőknek, hanem jeles jogi iró is, akinek sok könyve és cikke jelent meg, főként az esküdtbirósági eljárás, az anyagi büntető jog és a bűnvádi perrendtartás köréből. Nagy népszerűségét legjobban bizonyltja az a páratlanul meleg fogadtatás, amelyben 1926 november 6-án, kinevezése alkalmából tisztelői és birótársai részesítették. VARGHA FERENC DR. koronaügifész. 1858 november 26-án született, Kecskeméten. Iskolai tanulmányai befejeztével kinevezték 1882-ben kassai törvényszéki joggyakornoknak, azután a gyulai, komáromi, budapesti törvényszék mellett lett alügyész. 1891-ben kecskeméti ügyész, 1893-ban a budapesti büntetőt örvényszéken biró. 1896-ban berendelték az igazságügyminisztériumba, ahol a törvényelőkészítő bizottságba került. Készt vett a bűnvádi perrendtartás életbeléptctési, az esküdtszéki törvény előkészítésében, a büntető ügyviteli tervezet kidolgozásában ts'.)7-ben kapta meg az Ítélőtáblai birói címet, 1900-ban pedig budapesti föügyészhelyettessé nevezték ki. 1904-ben koronaügyészhelyettes lett, 1912-ben kúriai tanácselnök, 1922-ben peüig koronaügyész. A legkiválóbb és legelismertebb büntetőjogászok és jogi írók egyike. Korszakalkotó munkája a ,,Bűnvádi perrendtartás magyarázata", amelyet Balogh Jenővel és Edvi Illés Károllyal együtt irt, az „Észrevételek a Btk. novellájához", az „Otthon védelme", a „gyermekkorban lévő bűnösük", az ,.Eljárás esküdtbíróság előtt", az „Esküdtek kézikönyve", a „Bűnvádi perrentartás kézikönyve" — amelyet Edvi Illés Károllyal együtt irt — a „Bűnvádi perrendi art ás perorvoslati rendszere", „A gyakorlati birói és ügyvédi vizsgálat reformja", a „Semmiségi panasz", a „Kérdésfelvételek megtagadása az esküdtbirósági eljárásban", „Az esküdtszók", „Az izgatás psychológiája", „A tettes psychológiája", „A képviselők felelőtlensége", „A birói függetlenség" stb. 377