1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Az ország zászlósai - Csekonics Endre gróf - Ambrózy Gyula gróf

Szövetkezetének vezetése körül szerzett érdemeket. A megyei politikába 1897-ben kapcsolódott, amidőn birtoka saját nevére került. Mindig erős Tisza-párti politikus volt, de az országos politikában kevés szerepet játszott. A szabadéivüpárthoz tüntetésképpen akkor csatlakozott, amidőn a kilencszázas évek elején a párt megpróbáltatások elé került s amikor Tisza István ellen összefogott az ellenzék, akkor kiállott Tisza védelmére. A koalíció alatt passzivitásba vonult, később elnöke lett a temesvári munkapártnak. Amidőn Wesselényi Miklós báró elhunytával 1916-ban megüresedett az egyik koronaöri állás, Tisza István gróf ajánlatára Ferenc József öt jelölte első helyen és az országgyűlés együttes ülésén közfelkiáltással választotta meg koronaőrnek. Koronaöri esküjét IV. Károly koronázása előtti napon tette le. Koronaőr-társának, Széchenyi Béla grófnak 1918 decemberében bekövetkezett halála után, mint egyedüli koronaőrnek, sok diplomatikus ügyességet kellett kifejtenie, hogy a forradalom és kommunizmus alatt a magyar szent koronának semmi bántódása ne essék, azt a forradalmi düh ne profanizálja. A kommün alatt Láday István népbiztost, aki neki diákkorában korrepetitora volt, használta fel arra, hogy a magyar korona épségét megvédhesse. A románok kivonulása után, 1920 márciusában, javaslatára Horthy Miklós kormányzó vezetésével országos bizottság állapította meg, hogy a szent korona és a koronázási ereklyék hiány nélkül, sértetlenül maradlak. A magyar szent korona története cimen érdekes tanulmányt irt. amelyben részletesen beszámol a szent korona bolyongásairól és a forradalmak alatt tanúsított koronaöri ténykedéséről; e tanulmányának különösen azon része, mely a szent korona történetét (1848 ós 1867 között) öleli fel, ma is forrásmüve minden magyar történetirónak. A román megszállás alatt elvesztette temesmegyei birtokát, melyből az évek folyamán elsőrangú mintagazdaságot csinált; a románok mégis minden kártérítés nélkül sajátították ki „földreform" cimén. Ezidőszerint részben Fütelek községben, részben Budapesten lakik. Elnöke a Temesvári Parcellázó Banknak, a Délmagyarországi Kereskedelmi Banknak, amelyből később Temesvári Bank lett. A Fabank igazgatósági tagja. Többedmagával 1898-ban alapitotta az Állatbiztosító Szövetkezetet, amely Budapesten székel és amelynek most is igazgatósági tagja. A frankügy idején tüntetőleg — nyilt levél utján — belépett az egységespartba, mert a legteljesebb mértékben elitélte a Bethlen miniszterelnök ellen intézett támadásokat. A főrendiháznak 1900 óta volt tagja. Felesége Wilcsek Anna grófnő, Izabella főhercegnő volt udvarhölgye és csillagkeresztes hölgy. 24* 371