1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - Az izraelita hitfelekezet képviselői - Lőw Immánuel dr.

Az izraelita hitfelekezet képviselői LŐW IMMÁNUEL DR. a szegedi kongr. szerv. izr. hitközség főrabbija. Szegeden született 1854 jan. 20-án. Középiskoláit szülővárosában, vi­lági főiskolai tanulmányait a Hit­esei egyetemen végezte, ahol hölcsé­Bzettudorrá avatták, egyházi stúdiu­mait pedig a berlini Hochschule für die Wissenschaft des Judentunis nevű zsidó teológián 1872-töl 1878-ig, amelyén rabbinuai oklevelet nyert. Tanulmányai befejeztével ;i szegedi zsidó hitközség édes atyja, néhai Löw Lipót, a nagyhírű bonvéd tá­bori főrabbi örökébe rabbijává vá­lasztotta. A szegedi zsidó hitközség főrabbijaként működik ma is, Sze­ged város társadalmának osztatlan nagyrabecsülése mellett, amelyen nem változtatót! az a hajsza Bem, amelynek Lí>w egy álhirlapiró vádaskodása folytán né­liáii\ esztendővel ezelötj áldozata volt Kortársa és Iskolatársa volt néhai Lüwy Mór dr.-nak, a korán elhunyj tudós temesvári zsidó papnak ég Perls Ármin dr. pécsi főrabbinak, akikkel együtt emelkedett a magvai- zsidóság vezeti) egyéniségei közé. A modern zsidóság legkitűnőbb hitszónokai közé tartozik. Európai hin'i teológus és orientalista. Főbb munkái: Aiamaeische IMIanzennaineii (Berlin 1881); Die Klóra der .luden, [., IMII. (Berlin, 1928—1927); A szegedi zsidók törté­nete (Szeged, 1885); Leopold Löw- geeammelte Schriften (Sze­ged 1889- 1900); Kossuth Lajos emlékezete (1891); összegyttj­i.iti beszedek (1900); Emlékbeszédek (!9(>7). Ezeken kivül a berlini Zeitschrift der Morgenlaendischen Qesellschaft cimű tudományos folyóiratban számos nagyobb nyelvészeti érte­kezési téti közzé. A felsőházban a magyar zsidóság képvi­seletében foglal helyet. A kongresszusi zsidó hitközségek vá­lasztótestülete Fischer Gyula dr. budapesti és Bernstein Béla dr. nyíregyházai főrabbival szemben választotta meg. 366

Next

/
Thumbnails
Contents