1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - A református, az ág. hitv. evangélikus, az unitárius és görög keleti egyházegyháznagyjai, illetve főhivatalnokai - Degenfeld-Schomburg József gróf - Balogh Jenő dr.

ségében akti? része volt a bűnvádi perrendtartás és több más igazságügyi törvény megszerkesztésében. 1900-ban nyilvános rendes tanárrá nevezték ki a budapesti Tudományegyetem büntetőjogi és büntető perjogi katedrá-jára. 1910-ben, Zichy János gróf minisztersége alatt államtitkár lett a kultuszminisztériumban s megvált katedrájától. Az 1910. évi országgyűlési választások alkalmával a marosujvári (erdélyi) kerület nemzeti munkapárti programmal képviselővé választotta. 1913-ban Tisza István gróf kabinetjében a király igazságügy miniszterré nevezte ki. A háborút közvetlenül megelőző s a háborús korszak alatt való büntetőjogi törvényalkotások nagyobbik s jelentékenyebbik része az ö nevéhez fűződik. Ő alkotta meg a királyság védelméről szóló törvényt, az 1913. évi sajtótörvényt s ö volt az, aki büntetőjogi rendelkezésekel a magyar iörvényekben először ruházott fel visszaható érövet Tisza István bukása után visszavonult a politikai élettől és tisztán tudományos munkásságának szentelte idejét, mig 1920-ban a Magyar Tudományos Akadémia, méhnek már 1901 óta levelező, majd 1912 óta rendes tagja volt, főtitkárává választotta. Az Akadémia főtitkári székében igen nagy érdemeké') szerzett a tudományos munka zavartalanságának viharos időkben való biztosításával a leijegyzésre érdemes, hogy a pénzromlás súlyos napjaiban ugyanannyi papirkoronányi fizetésért végezte felelősségteljes és nagykiterjedésű munkáját, mint amennyit az Akadémia főtitkárai a béke napjaiban éheztek. Érdemeit óhajtotta jutalmazni az Akadémia, amikor a felsőház tagjává kandidálta, ö azonban ezt a megtiszteltetését végsőkig menő szerénységével elhárította. Jelesebb munkái a következők: A sértett fél jogköre a büntetőjogban (Budapest, t887); Börtönügyi viszonyaink reformjához (1888), Magyar bűnvádi eljárási jog (1901) ; A büntető perjog tankönyve (1906)1 Fiatalkorúak és a büntetőjog (1909); A bűnvádi perrendtartás magyarázata (1910, kél kiadás). Ujabb jelentékeny munkája: Gróf Tisza István emlékezete (1921) Igen nagy szerepet játszik a magyar református egyház éleiében is. A dunántúli egyházkerület már évekkel ozelölt logondnokává választotta 8 mint ilyen kapotl meghivási a felsőházba, amikor Darányi Ignáenak, a dunamelléki egyházkerület fögondnokának 1927 április 26-án történt halála után harmadik, rangban legidősebb fögondnoka lett egyházának. A forradalom óta nem vállalt szerepet a politikai életben; nevével csak a Tisza-kultusz eseményeivel kapcsolatban lehetett találkozni a nyilvánosság előtt. 361