1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Felsőház - A református, az ág. hitv. evangélikus, az unitárius és görög keleti egyházegyháznagyjai, illetve főhivatalnokai - Ravasz László dr.

RAVASZ LÁSZLÓ DR. a dunamelUki ref. egyházkerület püspöke. Dunamelléki református püspök. 1882 szeptember 29-én Bántl\ hányadon született. Teológiai tanulmányait a kolozsvári s a berlini egyetemen végezte. 1903-tól 1905-ig Bartók György református püspök melleit Kolozsvárt titkár és segédlelkész volt. A következő esztendői a berlini egyetemen töltötte, Ekkor tűnt fel mint esztétikus „Schopenhauer esztétikája" cimü Kolozsvárit megjelenít müvével, miután már előbb, 1903-flbian geletntékeny irodalmi sikere volt ,.Aisthesis" (Kolozsvár) cimü munka jávai. 1907-től 1918-ig tanár volt a kolozsvári református teológiai fakultáson. E tizenegy esztendő alatt jelentek meg „Bevezetés a gyakorlati teológiába" (1907), „Ez ama Jézus" (1910), „Böthm Károly esztétikája- (Besztercebánya 1913), „A gyülekezési igehirdetés elmélete" (Budapest 1915) és „Látások könyve" (Budapest 1917) cimü munkái. Még 1902—08ban szerkesztőié voll az Egyetemi Lapoknak, 1914-től 1918-ig a Protestáns Szemlének és Í918-tól 1921-ig a Református Szemlének. B ké| utóbbi folyóiratnak igen nagy súlyt szerzett a Ravasz szerkesztői egyénisége és cikkeinek érdekessége, színvonala. 1918-ban egyházkerületi főjegyzővé választottak s ezt a tisztel töltötte bo 1921-ig, amikor mim a Kálvintéri templom lelkésze Budapestre került. Még ugyanebben az esztendőben dumelléki református püspök lett. Ravasz nemcsak a legkiválóbb szónokok egyike, de filozófiai mélységével, tudásával, póz nélkül való szárnyalásával a hitszónoklásnak egészen tej iskolája! teremtette meg nálunk, amely igen sok bivet szerzet! az aránylag fiatal és egészen modern eszközökké] ható püspöknek. Nagy feltűnést keltett az a küzdelme is, amelyet az egyke ellen kezdett. Méltósága alapján tagja az országgyűlés felsőházának. Ujabb müvei: „Gondolatok" (Budapest 1921) és „Örgonazugás" (Budapest 1923). Egyházának ünnepelt bitszónoka. A Magyar Tudományos Akadémia tiszteletbeli s a Kisfaludy Társaság rendes tagja. 359