1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Bessenyey Zénó

BESSENYEY ZÉNÓ (Sárospatak.) < 'saládjának zemplénvármegyei ágá­ból származik. Migléeen született 1880­bán. Iskolait Sárospatakon, Eperjesen és Kassán végezte, a kolozsvári egyete­men pedig a jogot hallgatta. 1901-ben Zemplén vármegyéhez került, ahol szolgabíró, majd aljegyző, később vár­megyei tiszteletbeli főjegyző lett. 1908­tól fogva sárospataki főszolgabíró, 1914-ben id. Molnár Viktor felső­magyarországi kormánybiztos mellett a közigazgatási ügyek előadója volt. 1915-ben az orosz betöréssel sújtott négy felvidéki zempléni járás élére ke­rült és itt az úgynevezett kárpáti akciót is vezette. 1916-ban; ezirányu működésének elismeréséül a Ferenc József-rend lo­vagkeresztjével tüntették ki. A járás területén kormánybiztosi minőségben a házhelyek rendezésével is megbízták. 1916-bani visszakerült a kormánybiztosság mellé, majd ennek megszűné­sével újra a sárospataki járás föszolgabirája, lett. A háború által Sújtott lakosság ügyeivel különösen sokat foglalkozott. A sá­rospataki gazdakörnek elnöke. A forradalom után szabadsá­got kapott; a kommunisták elmozdították állásából, a kom­mün után pedig rövidesen nyugalomba vonult. A Sátoralja­újhelyi Hitelbank igazgatóságának elnöke, a Magyar-Olasz Bank fiókjának elnöke, a Sárospataki Takarékpénztár Igazga­tósági tagja, a Bodrogközi vasul felttgyeiöbizottsági tagja ós a Pénzintézetek Országos Egyesülésének választmányi tagja. Az 1922-iki nemzetgyűlési választásokon és az 1926. évi ország­gyűlési választásokon a sárospataki kerületben kapóit mandá­tumot, egifségespárti programmal. Legutóbb Tauffer Gábor volt az ellenfele. Az egységespárl Kállay-I'rakeiójának népszerű tagja, a pártban a Felvilágosodottabb, szabadelvűbb irányzat bive. Felszólalásai közül figyelmet keltett a választójogi tör­vényjavaslat parlamenti tárgyalásánál mondott beszéde, nem­különben azok a nyilatkozatai, amelyekben a numerus elausus­ról szóló törvény eltörlése mellett foglalt állást. A felsöbázi törvény megalkotása előtt gróf Bethlen István miniszterelnök megbízásából ö tárgyalta le az izraelita felekezet képviselőivel azt a kérdést, hogy mikéin vegyenek részt a zsidóság képvi­seletében az uj felsőházban. 3« 35

Next

/
Thumbnails
Contents