1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - gróf Zichy János dr.

GRÓF ZICHY JÁNOS DR. (Győri lajstromos kerület.) 1868 május 30-án született Nagy lán­gon. Középiskolai tanulmányait a je­zsuiták kalksburgi intézetében kezdte s a székesfehérvári cisztercita főgim­náziumban fejezte be. Egyetemi tanul­mányait Berlinben és Budapesten vé­gezte. Jogot hallgatott s 1892-ben az államtudományok doki órává promo­veálták. Egyetemi polgár korában ö alapitotta a Szent Imre-kört, melyből később a Szent Imre-intcrnátus fejlő­dött. Ennek az intézménynek máig is elnöke. Tanulmányai befejeztével köz­igazgatási szolgálatba lépett. 1894-ben tagja lett a főrendiháznak s ekkor megvált a közigazgatástól. 1896-ban a zurányi kerület néppárti programmal képviselövá. választotta*. Az 1896—190^-iki országgyűlés feloszlása után Szabadbárándon lépett fel és 1901-től 1910-ig ezt a kerületet képviselte az országgyűlés képviselőházában. 1903-ig elnöko éa vezérszónoka volt az országgyűlési néppártnak. Ebben az évben lemondott az elnökségről, mert a katonai létszámemelés körül kitört obstrukciót, amelyben pártja teljes erővel vett részt, nem helyeselte s egy évvel utóbb, 1901 őszén, kilépett a pártból is. A néppárt akkoriban, a Tisza István miniszterelnök által 1904 március 4-én előterjesztett házszabályszigoritás ellen foglalt állást, ö azonban ezt maga is szükségesnek tartotta s pártja álláspontját nem tudta összeegyeztetni a magáéval. Ek­kor pártokon kivül maradt egész 1906 májusáig, amikor az országgyűlési alkotmánypárthoz csatlakozott. Az 1905—06-iki válság alkalmával része volt a kibontakozási tárgyalásokban B I. Ferenc József több ízben kikérte a helyzetről való véle­ményét. Mikor aztán 1906 őszén az alkotmány-párthoz csatla­kozott, belépő nyilatkozatában azl a fontos kijelentést tette, hogy az egyházpolitikai törvények revíziójának kérdése — a néppárt programmjának tudvalevőleg ez volt, a gerince — el­vesztette az aktualitását s ezzel a néppárthoz való viszonya végképpen megszakadt. Az alkotmánypárt feloszlása után a nemzeti munkapárthoz csatlakozott s 1910 március 1-én Khueri­Héderváry Károly gróf kormányában, Ferenc Ferdinánd trón­örökös egyenes kívánságára kultuszminiszterré neveztetett ki, Tárcájáról 1912 végén, a Désy-r-Lukács perben tett tanuvallo­3 Ili

Next

/
Thumbnails
Contents