1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Képviselőház - Vass József dr.
A népjóléti tárca L922-beD gyűjteménye volt az ország legsúlyosabb, csaknem .megoldhatatlannak látszd problémáinak. Az országban a tltdövész és egyéb népbetegségek pusztítottak, -a kórházak kifosztva, a legszükségesebb felszerelések nőikül, a gyermekmenhelyek, túlzsúfolva a kihelyczhetétlen gyermekekkel, a .születések számának visszaesése és a csecsemőhalálozás megnövekedése a nemzet létét fenyegetlek, a lakáshiány és a menekülök ezreinek beözönlése az ország pályáiul varait löliötte meg vagonlakókkal: 01 évi energikus és következetes munkával sikerült a háboru előtti állapotokat elérni, S5Í sok tekintetben felülmúlni. Az ország népét pusztító tuberkulózis elleni akciót szanatóriumok felállításává] és felálUtasának előkészítésével és tüdjbeteggondozó intézetek egész sorának létesítésével sikerült eredményessé tenni. 'Az egészségügyi védekezést a megelőzés elvére szervezte át és ezt az irányzatot az életbe viszi át az 1925:XXXI t.-c.-be iktatott Országos Közegészségügyi Intézet. Az ország közkórházait az ápolási dijak felemelésével és beruházási segélyek engedélyezésével .békebeli színvonalra emelte, sőt igen sok kórháznak uj, főleg tüdöbetegosztályokkal való kiegészítését tette lehetővé. A gyermekvédelmet a 2000/1925. N. ,M. ,M. számú rendelettel újjászervezte és az elhagyott gyermekek védelmének határát a 18. életévig kiterjesztette; lehe-' tövé tette, liogy az. árva gyermekek az állami gyermekmenhelyekben özvegy anyjuknak ós hozzátartozóiknak visszaadasisanak és ezzel megszüntette azt a két évtizeden át divott keresztényi és gyermekvédelmi szempontból is kifogásolható gyakorlatot, ,amelyik a gyermekeket hozzátartozóiktól elszakította. lAz anya- és csecsemöVédelem körében több mint 100 anya- és csecsemövédö intézetet állíttatott íel és ezzel a csecsemői)a la nÜóságot jelentősen lecsökkentette. A jhadirokkantak, hadiözvegyek ós hadiárvák járadékát jelentősen felemelte, a lakosság nyomorba jutott részének ipedig az inségenyhitö akciók révén jelentős segítséget juttatott. .Minisztersége alatt megszüntette a vagonlakás szomorú intézményét, több ezer állami lakás felépítésén kivül a magánosoknak juttatott lakásépítési kölcsönökkel csaknem ugyanannyi lakás termelését tette lehetővé, ami a lakásínség csökkentésén kivül munkaalkalmak teremtésével a súlyos gazdasági helyzetben a szociális gondoskodás egyik leghatékonyabb eszköze volt. .A szociális biztosítás téréin nagy haladást jelent a bányatörvény <alá eső üzemekben és az ezekkel kapcsolatos ioari üzemekben foglalkozó (munkásoknak és altiszteknek, valamint ezek családtagjainak nyugbérbiztositásáról szóló 1925:XXXIV. t.c, amelynek alapján biztosította a bányamunkások aggkori és rokkantsági nyugdiját, valamint 304