1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Sztranyavszky Sándor dr.

bizalmai. 1913-ban egy időszaki választáson a felizgatott tömeg megtámadta és oly súlyos sérüléseket szenvedett, hogy hosszabb ideig feküdt élet és halál között. Az országgyűlésen többizben is felszólalt, beszédei komoly feltűnést keltettek, különösen emlékezetes az a nagy beszéde, amelyben Vázsonyi Vilmos akkori igazságügyminisztert támadta meg, mert Vázsonyi szabadlábra helyeztette a vizsgálati fogságban lévő hadseregszál litókal. A világháború alatt mini tartalékos bonvédlmszár-lobadnagy a harctéren különösen kitüntette magát és elnyerte a Sigmim Laudist, ,i katonai érdemérmet és a Károly-csapatkeresztei. ő volt az elsők egyike, aki már a. habom végén észrevette a holseviki veszedelmet és országos hirre tett szert a parlament ben azzal a beszédével, amelyet az akkor a parlamenti munkától magát visszatartó ellenzékhez intézett, figyelmeztetve őket, hogy kapcsolódjanak bele az egységes nemzeti frontba, mert különben később itt is megismétlődhetnek az oroszországi események. A forradalom alatt teljesen visszavonult nógrádmarcali birtokára, a bolsevizmus ideje alatt pedig meglepő bátorsággal védte meg környékbeli népét a vidékén garázdálkodó kommunista csapatokkal szemben. Az első nemzetgyűlésen a neki felkínált képviselőséget nem vállalta s csak amikor Bethlen István, vette ái a Kormányzást, látta a helyzetei olyannak, hogy elfogadhatta Nógrád és Ilont megyék föispanságát igen jelentős eredményekei ón cl a vármegye gazdasági, társadalmi konszolidációjában, helyre állította a rendet, rekonstruálta a bomladozó intézményeket és különösen nagy ambícióval szervezte meg a polgári társadalmat a szociáldemokráciával szemben, arra törekedvén emellett, hogy magát a munkásságot vezesse vissza a hazafias gondolkodáshoz. A salgótarjáni és e környéki munkásságot annyira megnyerte magának, hogy ennek következménye lett az ottani szociáldemokrata pártszervezetek bomladozása és az, hogy a bányászok javarésze kiválván a szociáldemokrata pártból, nemzeti alapon kezdett szervezkedni. 1926-ban a kormányzó dicsér;') elismerése mellett mentették fel a főispáni állástól és nevezték ki belügyi államtitkárrá. A salgótarjáni nép a munkássággal együtt érdemeit honorálta, amikor egyhangúlag választotta meg képviselőjének, ö vezette az országos választási mozgalmakal. Hagy agitációs körnlakat tartott, sok beszédet mondott, cikkeke] in s ezekben legnagyobbrészt a polgárság és a hazafias alapra helyezkedett munkásság összefogásáért szállt sikra és az e<uiségespárt választási sikerében oroszlánrésze volt. Kemény és bajlitbalatlan szószólója, téliekkel is, annak a törekvésnek, amely a munkásság nemzeli alapra való helyezkedéséi igyekszik kivívni. 284