1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Söpkéz Sándor dr. - Strausz István dr.

ben a másodelnöki székbe kerül és 1918-ban már a hatóság elnöki tisztét tölti be. Az elnöki állástól 1920-ban vált meg a mint nyugdíjas, több jótékony intézmény vezetését vállalta. Ez idő szerint is az Országos Számvevőségi Egyesület és több más altruisztikus egyesülj elnöke. Elnöke az Államháztartási Akadémiának is. A Ferenc József-rend, a vaskorona-rend és a hadiékitményes vöröskereszt díszjelvény-tulajdonosi. Az államháztartásról, a budget-, valamint a zárszáraadási jogról több tanulmányi irt. A közigazgatási tanfolyamon a közjog előadója volt és később ugyanakkor, amikor a Legfőbb Állami Számvevőszék másodelnöki állásál ajánlották lel neki, a budapesti Tudományegyetemre is meghívták az államb 'iziartástan tanárának. Sok évig volt az államszáraviteltani államvizsga bizottságának és a budapesti Tudományegyetemen az államvizsga-bizottság tagja. Pályája kezdetétől fogva részt vett a tisztviselői szervezkedésekben. Nagy szerepe volt a Köztisztviselők Szövetkezetének megalapításában; több éven ál másodelnöke volt az intézménynek. Közismertek érdemei a katolikus egyház alkotásaiban. Többek között nevéhez fűződik a Szent Domonkos-Rend budapesti zárdájának és templomának megépítése. Nagy része van abban, hogy az Irgalmas-Rend, a Kegyes Tanitó-Hend, a kollégium Mariannm, a Szent Anna-Oollegium és a Mária Kongregációk uj székházat kaplak Budapesten. A háború idején megszervezte és vezette a Mária Kongregációk hadikórházát, valamint a szegény hadbavonult családapák gyermekeinek Napközi Otthonát. A törvényhozásnak első izben a második nemzetgyűlés idején lett tagja, amikor a marcali kerület választotta meg pártonkívüli ellenzéki programmal. A zárszámadásvizsgáló és a számvizsgáló bizottság legszakavatottabb tagja volt. öt küldte a nemzetgyűlés ellen/éke tagul az Állami Jegyintézet ellenőrző bizottságába. A báborns és forradalmi évek gazdálkodásáról szóló zárszámadások alapján a számadási lelmenlvé nyék kérdésében kivételes készültségre valló különvéleményt terjesztett a nemzetgyűlés elé a számadási porjog követeimé nyeinek megvilágításában. De értékeseknek ismerte "1 a nemzetgyűlés és a közvélemény a pénzügyi, közigazgatási, adóügyi', költségvetési törvényjavaslatokat, biráló beszédeit is. Érdekes beszédet mondott még a választójogi és a felsőházi törvényjavaslatok során. A nemzetgyűlés tartama alatt Csernoch János dv. bibornok-bereegprimás javaslalára XI. Pius pápa 269