1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Sigray Antal gróf

Mint Nyugat-Magyarország fökormánybiztosának jelentékeny része volt ama helyzet megteremtésében, mely lehetségessé tett© a kérdésnek Magyarországra nézve kedvező megoldását. Nézete szerint azonban Sopronnak és környékének megtartásánál többet is lehetett volna elérni. Ebbeli álláspontját s általában a nyugatmagyarországi kérdésben vallott felfogasát az első nemzetgyűlés 1922 január 19-i ülésén elmondott nagyhatású és történelmi érdekeseégü beszédében fejtette ki, amelyben rövid, de markáns vonalakkal megrajzolt képét adta a nyugatmagyarországi felkelési mozgalomnak. A politikai eseményük homlokterébe az 1921-iki októberi események alkalmával lépett. Boldogult IV. Károly királynak az országba való visszatérése után azonnal hozzája csatlakozott, amint megérkezéséről tudomást szerzett s ettől a pillanattól kezdve állandóan a király rendelkezésére állott. A király Nyugat-Magyarország kormányzójává nevezte ki. ő Felségét nem is kisérte el útjára, hanem Sopronban maradt a nyugatmagyarországi helyzet megmentésére. Október 25-ón Szombathelyen' hivatalos helyiségében letartóztatták és Budapestre szállitották, ahol 1922 január 4-ig a kir. ügyészség foglya volt, mely felségsértés cimén inditott ellene eljárást, anélkül, hogy a nemzetgyűlés mentelmi jogát felfüggesztette volna. Később a nemzetgyűlés, mikor mentelmi ügye a Ház plénumában tárgyalás alá került, igazolta a kormány magatartását. Kiszabadulása után lovagias elégtételt kért Bethlen István gróf miniszterelnöktől és Bánffy Miklós gróf külügyminisztertől azon kifejezések miatt, amelyekkel a királv ittléte alkalmával tannsitott magatartása miatt a kormány kiadásában megjelent ..Fehér könyv"-ben („IV. Károly visszatérési kisérletei") illették Bánffy Miklós gróffal január 13-án pisztolypárbajt vivott, a miniszterelnökkel való affér jegyzőkönyvi elintézést nyert. Keresztény ellenzéki programmal választották még Kor iiicmlen 1922-ben. Egyik íoerössége a legitimista tábornak. A legitimisták harcias szárnyának egyik vezére, mely ma többékevéöbbé nyíltan szemben áll a Károlyi József gróf vezetése alatt álló úgynevezett „mérsékelt" legitimizmussal. Ismételten hosszabb idői tüliüit Zita királyné lequeitioi udvarában, legutóbb 1927 március—áprilisában. A kormánnyal szemben a második nemzetgyűlés egész tartama alatt éles ellenzéki álláspontot foglalt. Egyike ama kevés ellenzéki képviselőnek, aki az 1926-iki választásokon egyhangúlag kapott mandátumot. Most is a körmendi kerület küldte az országgyűlésbe pártonkívüli ellenzéki legitimista programmal. 200