1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Sándor Pál

SÁNDOR PÁL (Dudapest északi (II.) lajstromos kerület.) 1860-ban született Hódmezővásárhe­lyen. Középiskoláit a budapesti refor­mátus gimnáziumban, kereskedelmi ta­ni iInnányait Drezdában és Budapesten végezte s a kereskedelmi akadémián érettségit tett. Majd a Schlesinger és 1 Polákovioe cég szolgálatába lépett, ahonnan gyakorlatra Antwerpenbe küldték. Visszatérve tanulmányútjáról, átvette a cég vezetéséi s 1912-ig a cég főnöke lett. Ekkor a Közúti Villamos r.-t. vezérigazgatójává választoltak meg, azonban 1918-ban a Károlyi-kor­mány erőszakkal mozdította el bcáyé­r<">l. A 1. honvédhuszárezredben szkv. hadnagy. Tözsdetaná­csos, a főváros törvényhatósági bizottságának újjászervezé­séig tagja volt. Nagy érdemei vannak a kereskedővilág szer vezése körül. 1904-ben ö alapította meg az Országos Magyar Kereskedelmi Egyesülést, amelynek ma is elnöke és szellemi irányitója. Évtizedek óta tekintélyes szerepet játszik a köz­gazdasági életben. Régi időtől lelkes harcosa volt az ország gazdasági függetlenségének. Képviselőnek először az 189G-iki választások alkalmával lépett fel a Lipótvárosban, de akkor kisebbségben maradt. 1901-ben és 1905-ben ugyanezen kerület szabadelvüpárti programmal, 1906 és 1910-ben mim párton­kivülit képviselőnek választotta. Az első nemzetgyűlési válasz tások alkalmával pártonkívüli programmal küldte régi kerü­lele a nemzetgyűlésbe. A nemzetgyűlési ellenzék egyik nép­szerű tagja volt. A zsidóság védelmében, az állami monopo­liumos gazdálkodás ellen és a kereskedelem szabadsága érde­kében elhangzott felszólalásai nagy feltűnést keltettek. Az 1922. <Vi választások alkalmával a Szabadelvű Polgári Tártok Szö­vetségének listájával választolta meg a fővárosi II. (északi) kerület. Na^y port vert fel 1922 júliusában elmondott inter­pellációja, amelybon a főváros közgyűlésén elhangzott felszó­lalásokkal kapcsolatban azt a kérdést vetette fel, hogy kik hozták be a románokat Budapestre. Azóta, is sok jelentős si­kere volt s alig lehetett elképzelni olyan gazdasági vonatkozású vagy pénzügyi kérdést, ahol ne esett volna nagy súllyal a latba Sándor Pál felszólalása. A Ilázhan tartott felszólalásai. 17 257

Next

/
Thumbnails
Contents