1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Pakots József

volt, amellyel Kossuth Lajos szülelésének századik évfordulóján az országos ünnepségeket nyitották meg. További színdarabjai mind a Nemzeti Szinház szinpadán kerültek bemutatásra. Ezek: Tévelygő lelkek (3 felvonásos erkölcsrajz), A forradalmár (4 felvonásos társadalmi dráma) és Egy karrier története (4 felvonásos szatirikus vígjáték). Könyvei közül többet német nyelvre is lefordítottak, több elbeszélése és költeménye olasz, német, francia nyelven is megjelent az időközi lapokban és folyóiratokban. 1920-ban BüdapesJ törvényhatósága bizettságába válasz* tották be a községi demokratapárl listajávar. Az 1922-iki nemzetgyűlési választásokon a mouori kerületben hat ellenfelével -szemben választották képviselővé. A parlamentben, valamint a főváros törvényhatóságában is komoly munkásságot fejtelt ki. Főként kultúrpolitikai kérdésekkel foglalkozott. Felszólalásai, különösen a szabadelvüség és jogegyenlőség érdekében, a. jogi kisiklások és a numerus clausus ellen mondóit beszédei általános figyelmet keltettek. Érdeke-ebh témái vol ' lak parlamenti szereplése idején: a mérnöki rendtartás, a bombamerényletek, Petőfi költeményeinek megcenzurázása, a fővárosi operettszínházi revolveréé merénylet, a mohácsi ólmosbotok, az 'Újságírók Ugyesiilelc nevében clkö- ' vetett hamisításokról, száztizenöt kis földhaszonbérlő kiuzsorázása, az Akadémia állami támogatása, a vármegyei alkalmazottak létszámviszonyainak szabályozása, az egyénesadók reformja, hadiárvák elhelyezése, a vámtarifa, az államháztartás egyensúlyának helyreállítása, a középiskolai törvény, a világháború hősi halottainak emléke, az állami árdrágítások ügye. a korona romlása, a Nemzeti Szinház több tagjának sérelme, a földreform, a numerus clausus stb. Vázsonyi Vilmosnak, a demokrácia vezérének, egyik leghivebb barátja volt s halála után öl választotta meg a demokratánál'! elnökének, Ugvideig elnöke volt a Magyarországi Újságírók Egyesületének is. T.)2(iban, az országgyűlési választásokon, Monoron kisebbségben maradt, elleniben Budapesten két kerületben is mandátumához jutott, a budai és déli kerületben. A déli kerület mandátumát tartottá meg s a budait (lál Jenő dívnak juttatta. Az uj képviselőházban működéséi kultúrpolitikai kérdéssel kezdte meg, ö mondotta el az első interpellációt a sok izgalmat kelted Adám-ügyben, amely Ádám Lajos orvostanár kinevezése körül keletkezett, valamint az erkölcsvédelmi rendeletről. 1927 márciusában Gál Jenő dr.-ral együtt külön parlamenti párttá alakult Magyar Demokratapárl címen, 217