1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Apponyi Albert gróf

tagadta hozzájárulását ehhez a határozathoz s meglehetősét) élesen fejtette ki a magyar álláspontot, mire Hymans, a bizottság elnöke kijelentette, hogy Apponyi inditványait jóindulatú megfontolás céljából a Tanács elé fogja terjeszteni. Magyarországnak a Népszövetségben való képviseletével azonban még nem merült ki Apponyi külpolitikai tevékenysége Neve a külföldön, Amerikában csak ugy, mint Európában, már régóta közbecstilésben áll. Mindenütt Magyarország reprezentativ államférfiának s a világ egyik legnagyobb szónokának ismerik, aki angolul, franciául, olaszul ós németiil épp oly elokvenciával szónokol, mint magyarul. Ha Magyarországot régebben a közös diplomácia mesterkedósei ellenére mégis ismerték, az legfőképpen az ö érdeme volt. Az Interparlamentáris Unió konferenciáin mindig ö volt a magyar csoport vezérszónoka ég sok fontos ügyben képviselte hazáját sok sikerrel. Külföldi re vükben és lapokban is sokat dolgozott régebben, Magyarországnak a monarchiáiban való speciális viszonyát ismertetve, jogait és aspirációit vitatva és hirdetve. Különösen Amerikában aratott nagy sikereket: ott tartott beszédei Kossuth Lajos emlékezi léi idézték fel az amerikai közvéleményben. Magyarország jelenlegi helyzetében ilyetén munkássága kétszeresen fontos a nemzete nem lehet eléggé hálás neki azért, hogy magas életkora ellenére is minden alkalmat megragadott arra, hogy hazája igazát a nagy világ fórumai elé vigye. 1923 őszén amerikai egyetemek meghivására Amerikába utazott, szeptember 19-én indult útnak és december 10-én tért vissza. Amerikai államférfiak, tanárok, pénzemberek és nagyiparosok akkoriban kisér letet tettek arra, hogy Amerika érdeklődését Európa iránt ébren tartsák s az emberiség sorsáért való felelősségére emlékeztessék. Evégből szükségesnek tartották azt is, hogy az amerikai közvélemény megismerje Középeurópa helyzetét is. Meghívták tehát Apponyit, hogy ebből a témakörből Amerikában előadásokat tartson. Választásuk azért esett Apponyira, mint magyar emberre, mert Magyarországgal szemben az Egyesült-Államokban nem volt akkora animózitás, mint Németországgal szemben. Apponyi beszélt Newyorkban, Chicagóban és sok más amerikai és kanadai városban is. A felkérés arra szólott, hogy ne Magyarország, hanem Közép-Európa problémlájáról tartson előadásokai, ö azonban eközben a magyar kérdést is igen nyomatékosan lemertette, mély nyomot hagyva a közvéleményben nemcsak előadásának fascináló hatásával, hanem az általa képviselt ügy igaaaagos voltánál fogva is. Útja valóságos diadalul volt. Ezzel az útjával, mint több mással is, nagyban hozzájárul! ahhoz, hogy a világnak Magyarországról táplált véleménye fokozatosan kedvező változáson inog)- ál, Hogy ez legelső alap21