1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

ELŐSZÓ 4 magyar alkotmányos fejlődés modem formában helyreállított ősi országgyűlési intézménye tiszteletére és megtiszteléséül nyújtjuk út e könyvünket a magyar közönségnek. Legyen ez emléke annak, hegig annyi viszontagságos küzködés után ismét eleven életrekéli az a kétkamarás parlamenti rendszer, amelynek megszületést aktusai, megjelenésének tétélezett formáit lehet bírálni, de amelynek gondolata mégis a magyar történelmi fejlődésben gyökerezik és amelynek halottaiból való feltámadása - ha haladottabb formában is visszatérés az alkotmányos jogfolytonosság ama folyamatosságához, amit zavaros idők katasztrófái erőszakosan megszakítottak. Az átmeneti idők szomorú és kapkodó Mótlése-botlása, forradalmi s ellenforradalmi szellemben fogant kiruceaugatásai után a magyar aUcotmáuy szellemének vitalitása

1 parancsoló erejű élni akarása vissza tudta áiiiiaui a magyar parlamentarizmus ama tradicioná' lis intézményét, amelynek dogmája visszatérés a történelmi fejlődés átidegzett és nemzeti közszellemmé: gyökeresedett hitéhez. Különösen, nagy a jelentősége emuk a mi nemzetünk éleiében, ahol az alkotmányosság mélyebb, a magyarság élei fejlődésébe beleazövödöttebb, mint más oly nemzeteknél, amelyeknek történelme nem mutatia az alkotmányosságnak oly ősi gyökereit ,oly szenvedélyes s áldozatteljes múltját. A magyar nemzet alkotmányossága a Vérszerződéstől, as Árpádok patrimóniáUs uralmán, a szabad királyválasztás megvalósított eszméién keresztül az arany bulláig uz akkori Európának legtisztább 8 legfejlettebb alkotmányossága. Nekünk volt az angol magna chartán kívül első Írott alkotmányunk. S CZ a nemzet az Anjouk hűbéri rendszerű uralmában is. a Jagellók korában, még Mátyásnál: renaissance abszolutizmusa alatt is vérrel, szenvedésekkel védte meg alkotmányát .s uz ősiség az abszolút monarchiával szemben megteremtette, megtartotta a nemzet szuverenitását. A: ors-ággyülés és a vármegyék, amelyek nemcsak közigazgatási x birói funkciót regetek, de a bunderiális rendszer formáin ki liil tényleges politikai hatalmai is gyakoroltak, mindig fenntartótIák a nemzet ama önrendelkezési fogát, amiből későbbi parlamentarizmusunk született. . I nemzet alkotmányos szelleme nemcsak egy-egy olyan nagyszerű fellángolásban lobban fel, mini a Bocskayak, Bethlenek tényei, mint a Rákóczi szabadsáffharoa, aki győzelme cselén az angol parlamentarizmust akarta megvalósítani, — hanem a diéták és vármegyék ama l* :{