1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Madai Gyula dr.

penhágaí, genfi, washingtoni interparlamentáris konferenciákon s a Népszövetségi Ligák Uniójának prágai, bécsi, lyoni e varsói közgyűlésein. 1922-ben a kormány megbizásából veti részt a Nemzetek Szövetségének tanácsülésén, amelyben az erdélyi magyar optánsok birtokfosztási ügye került tárgyalás alá s itt is hatályosan képviselte a magyar álláspontot. Fáradh.ilMilánul dolgozik a Magyar Külügyi Társaságban is. Elnöke az iskolán kivüli neveléssel foglalkozó Szabad Lyceum Egyesületnek, a Magyar Goethe Társaságnak, a Magyar Békeegyesületnek, valamint a Paneuropa.Szövetség magyarországi csoportjának. Elnöke továbbá a Magyar Hadimúzeum Egyesületnek, rendes tagja az Országos Közművelődési Tanácsnak és az Országos Képzőművészeti Tanácsnak s számos kulturális és közgazdasági társulat munkájában vesz részt. Tudományos munkákat irt az állami anyakönyvekről (a külföldi anyakönyvi rendszereket hosszas tanulmányúton ismerte meg), az egyházpolitikai törvényekről, az angol parlamenti jogról, az Egyesült-Államok alkotmányáról, az agrárszocializmusról s az általános választói jogról. Valóságos belső titkos tanácsos (1905), cs. és kir. kamarás (1904), az I. osztályú vaskoronarend lovagja s ezenkivül több bel- és külföldi rendjel tulajdonosa, Gyula város díszpolgára s a szegedi Ferenc József Tudományegyetem tiszteletbeli doktora. MADAI GYULA DR. (Hajdúnánás.) Hajduhadházon 1881 június 7-én született. Elemi iskoláit szülővárosában, középiskolai tanulmányait a debreceni ref. főgimnáziumban, a bölcsészetet pedig a budapesti tudományegyetemen végezte. Ugyancsak Budapesten szerezte középiskolai tanári oklevelét a magyar és latin szakcsoportból. A bölcsészettudományok doktora. 1907-től a budapesti ref. föigimnáziuiiitnál működött mint rendes tanár. Az 1911—12-ik évet német- és franciaországi tanulmányúton töltötte. „Magyar tenger" cimü költeményével megnyerte a Magyar Tudomá13 1ÍI.1