1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Kun Béla

ban tárcacikkben emlékezett meg róla. Nagyváradon 19l:>-baii az ottani Társadalomtudományi Társaság a nemzetiségi kérdésről országos nyilvános vitát rendezett, melyen a nemzeti, a radikális és a nemzetiségi irányok szónokai szólaltak fel. A radikális irányt Jászi Oszkár, a nemzetiségi irányt Goldis László képviselte. A nemzeti irány vezérszónoka Krüger Aladár voll s rögtönzött szónoklatával olyan sikert aratott, hogy a vilát a nemzeti irány javára döntötte el. Külföldön többizben járt. Megfordult Ausztriában, Németországban, Hollandiában, Olaszországban. Beszél németül, franciául és angolul, ért olaszul és románul. Nagyváradnak megszállása után a románok a „Tisza ntul"-t mint erősen, nemzeti irányú lapot végleg betiltották. Krüger irredenta-mozgalmakban is részt vett, amiért a románok 1919 karácsonyán letartóztatták és Kolozsvárra hurcolták, ahol hosszabb fogságot szenvedett. Nem tette le az esküt sem s 1920. év őszén kénytelen volt elmenekülni. Budapestre jött fel, ahol ügyvédi irodát nyitott. Ügyvédi működése mellett az irodalmi és politikai életben is élénk részt ve-/, nemkülönben a keresztény egyesületi és társadalmi szervezkedésben is. Emiitett verskötetén kivül önállóan megijelent egyél) munkái: Az alkotmány, A'z esküről, Szociáldemokrata közjog, Aratás a sivatagban, A szekularizációról, Hulló magyar csillagok. Biharnagybajomban választották meg 1926-ban Létay Ernővel és a fajvédöjelölttel szemben 1878 többséggel. Az egjiségespárt tagja. KUN BÉLA (Hódmezővásárhelyi lajstromos kerület.) 1878 november 3-án született Nagyváradon. Középiskoláit Hódmezővásárhelyen végezte, ahol a gimnáziumba a a Petőfi-önképzőkör elnöke volt. A jogot a debreceni jogakadémián hallgatta és mint az ottani jogászifjuság elnöke vett részt az első országos diákkongresszus szervezési munka latéiban. A Debrecenben összeült diákkongresszusnak elnöke volt. Már ebben az időben élénk birlapirói tevékenységet fejtett ki és később Hódmezövásárfhelyen megalapította a Vásárhelyi Reggeli Újságot, amelynek tulajdonosa és 185