1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - gróf Klebelsberg Kuno dr.

EB utóbbi esel kapcsán sok oldalról felmerült kívánsághoz képest, minisztériuma megkezdte az egyetemek autonómia jnnak szabályozásáról szóló törvényjavaslat előkészítését. Rendkivül nagy és sokoldalú elfoglaltsága ellenére Klebelsberg gróf ezekben az években is folytatta tudományos munkásságát, mely javarészében a Történelmi Társulat kebelében folyik le. A Társulatnak 1917. óta elnöke. E minőségében sok sikerrel fáradozik az egykor virágzó magyar történetírás uj életrekeltéeéil. Nagyrészben az ö érdeme a Társulat egyik legén ékesebb kiadványának, Széchenyi István gróf döblingi hagyatékának megjelentetése (1922.). A több. hatalmas kötetből álló mü, nemes értelemben vett szenzációja volt a magyar könyvpiacnak. Ezt a munkát rövidesen több fontos és értékes publikáció követte, amelyek az összeomlásig hozzáférhetetlen 08. és kir. udvari levéltárnak magyar vonatkozású anyagát dolgozták fel, (többek között Falk Zsigmondnak, a Pester Lloyd egykori nagyhirü főszerkesztőjének levelezése, mely rendkivül érdekes világot vet különösen az abszolutizmus korának politikai, irodalmi és sajtóviszonyaira.) Ezek a publikációk beszédes tanúságát adják a Társaságra gyakorolt termékeny befolyásának és külön érdeme, hogy a kiadványok költségét társadalmi utón elő tudta teremteni, a nagy gazdasági depresszió dacára is. 1925 november 12-ón, a Társulat ötvenedik születésnapja alkalmából, átnyújtotta neki legújabb kiadványát, melynek cime: „Emlékkönyv dr. gróf Klebelsberg K,unó negyédszá /adós kultúrpolitikai működésének emlékére." A Történelmi Társulaton kivül érdemes munkásságot fejt ki más tudományos gyülekezetekben is. Igazgatósági tagja a Magyar Tudományos Akadémiának, a Statisztikai Társaságnak s a Pedagógiai Társulatnak, disztagja a Természettudományi Társulatnak. Tiszteletbeli doktora a pécsi, szegedi és a debreceni egyetemnek. A magyar kultúrpolitika terén szerzett nagy érdemeinek idismeréséül a kormányzó (1925 augusztus 19-én) az elsöoszlályu polgári érdemkereszttel tüntette ki. Valóságos belső titkos tanácsos és tulajdonosa régibb időktől a Ferenc József-rend na gv kereszt jenek, a Lipót-rend középkeresztjének, a III. o. Vaskoronarendnek s a Vöröskereszt I. osztályú rendjelének. Ujabban az olasz király a Korona-rend nagykeresztjével és n l'inn köztársaság elnöke a Fehérrózsa-rend nagykeresztjével Hintette ki. Az 1926. évi téli országgyűlési képviselőválasztásokon liárom mandátumot is kapott. Régi kerülete, a komáromi, egyhangúan választotta meg. Egerben nagy szótöbbséggel győzött a Fajvédő Budavári Lászlóval szemben, Szegeden pedig mint az 17 ti