1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Képviselőház - Kállay Tibor dr.
akkoriban a tárcái mm vállalta, azt ideiglenesen Bethlen István gróf vette át, aki alatt tulajdonképen Walko Lajos állaim titkár vezette a pénzügyekel. A második Bethlen-kormányban azután, 1921 december 4-én, pénzügyminiszterré nevezték ki. Mint miniszter elsősorban az állami adók reformjának kérdésével foglalkozott. Ez a reform az állami egyenes adózást az addig, igen sokféle és különösen a liáboru alatt megszaporodott egyenes adók megszüntetésével négy hozadéki adóra (földadó, házadó, keresetiadó és társulatiadó) vezette vissza, amelyeket azután kiegészít és betetőz a jövedelem- és vagyonadó. Ezzel az 1922-ben foganatosított reformmal egyidejűleg hozzáfogott a pénzügyi adminisztráció szervezetének kiépítéséhez, hogy a már a bábom alatt életbeléptetett, de az időközben beállott za varos viszonyok folytán tulajdonkénen csak most életbe lépő jövedelem- és vagyonadó komoly kivetése végre megkezdődhessék. Emellett arra törekedett, hogy állami intézményeinket az állami alkalmazottak létszámának minden más viszonylatban és ágazatban való csökkentésével és egyéb takarékossági intézkedésekkel is a csonka ország és a változott viszonyok kívánalmaival összhangba hozza. A világháború eleje óta tarló pénzromlás azonban — az emiitett adóreform és számos takarékossági rendszabály dacára — az ö minisztersége alatt is folytatódoll: a ezt a folyamatol a de\ izaközponl felállítása, valamint egyéb korlátozó intézkedések csak rövid időre akaszthattak még s mérsékelhették. Mégis, e rendszabályok segítségével ki lehetett húznia az időt a valódi orvosszer megteremtéséig: a reparátiós kérdés rendezéséig és egy megtelelt") üszszegü külföldi kölcsönnek a Népszövetség részéről való engedélyezéséig. Az államháztartási egyensúlynak ily külföldi kölcsön segélyével való helyreállítására és a pénz ériékének stabilizálására vonatkozó tervezetét a kormánynak 1923 májusában terjesztette Parisban a reparátiós bizottság elé. Az ezzel megindult és részben a reparátiós bizottság, rés/ben a Népszövetség előtt folytatott tárgyalások 1921 tavaszai fejeződtek be. he még közvetlenül befejezésük előtt, 1921 február végén, Kállay — egy a tárgyalások változó kilátásainak hatása alatt beállót! hirtelen nagymérvű koronaromlás Alkalmából — a nemzetgyűlésben kisebbségben maradt s a szóban forgó tárgyalások alapján készített és a pénzügyi rekonstrukcióra, valamint a vele kapcsolatos kérdéseknek, nevezetesen az önálló jegybank felállítására és a külfölddel szemben fennálló tartozások rendezésére vonatkozó törvényjavaslatait a nemzetgyűlésen most már csak mint azoknak parlamenti előadója képviselte. Az 1922. évi nemzetgyűlési választások alkalmával hü)
