1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Gratz Gusztáv dr.

és Hotovec cseh kereskedelmi miniszter között 1921 márciusában folyt le. Ez az akkoriban rendkivüli nagyjelentőségű úttörő kezdeményezés már-már sikerrel kecsegtetett, amatőr Károly király ez év húsvétján váratlanul megjelent az országban s Magyarországnak a szomszéd államokhoz való viszonya újra megromlott. A király visszatérése egyébként Gratz további politikai pályájára is nagy befolyással volt. A nemzetgyűlés 1921 április 6-iki ülésén ugyanis nagy beszédet mondott a királylátogatás kapcsán támadt küldpolitikai helyzetről. Szenvedélyes hangon, a Ház egyhangú helyeslése közben, tiltakozott az antanthatalmaknak, de kivált a kisántántnak a magyar királykérdésbe való beavatkozása ellen, majd azzal fejezte be beszédét, hogy bármily ellentéteseknek látszottak is a lefolyt királynapokban: a valóságban nincs ellentét a király és a nemzet érdekei között s hogy 8 a maga személyére nézve osztja a nemzet nagy többségének azon felfogását, amely szerint egyedül a szent korona tana s a nemzet és a király egysége lehet alapja a kibontakozásnak, az újjászületésnek a a nemzet jövő nagyságának. A beszédnek ez az utolsó része rossz vért szült a kisgazdapárt szabadkirályválasztó szárnynál, amit csak tetézett az, hogy a kormány kiadta a nyilvánosság számára Károly király manifesztumát a nemzethez, — még pedig állítólag nagyatádi Szabó István tudta nélkül — mely a szibadkirályválas^tók felfogása szerint ellentétben állott az 1920 : I. törvénycikkben lefektetett ideiglenes alkotmánnyal. Erről a kormány felfogása szerint szó sem lehetett; a bucsukiáltványt Teleki Pál gróf nem ellenjegyezte s csak azért hozta nyilvánosságra, mert Károly király ezt távozása feltételéül kötötte ki, nyilatkozni óhajtván visszatérése okairól s a magyar nemzet iránt táplált érzelmeiről. Mégis, mikor a nemzetgyűlésben az ellenkező álláspont kezdett felülkerekedni, Teleki beadta a kormány lemondását s Gratz Gusztáv, aki lemondását már április negyedikén felajánlotta, ki is jelentette, hogy semmi esetre sem maradna tagja a kormánynak, még ha Teleki Pálnak sikerülne is a válságot a maga. javára megoldani. A válság, tudvalevően Teleki Pál távozásával B Bethlen István gróf miniszterelnökké való kinevezésével oldódott meg. Gratz Gusztáv az ezután következő hetekben a király megbízásából hosszadalmas tárgyalásokat folytatott azon ellentétek eloszlatása céljaitól, amelyek IV. Károly $ a magyar kormány között elvi ós anyagi kérdések körül támadtak s mikor ezek a tárgyalások sikertelenek maradtak, maga is azokhoz csatlakozott, akik a királykérdóst ujabb államcsínnyel vélték megoldhatónak. Em122