1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Gaal Gaszton

nuárjáig, amikor a lengyeltóti kerület, mint a kisgazdapárt jelöltjét, egyhangúlag képviselőnek választotta meg. Egyike volt az első nemzetgyűlés legnagyobb tekintélyű tagjainak s ennek, valamint szigorú, puritán életfelfogásának köszönhette, hogy Rakovszky Istvánnak, a nemzetgyűlés első elnökének lemonűása után (1921 július 30-án) a Ház egyhangúlag öt emelte ebbe a nagyfontosságú 6S diszes közjogi méltóságba. Mint elnököt szigorú pártatlanság jellemezte. Mindig az objektív igazsságot kereste. 1922 január 20-án, miután éles konfliktusa támadt Beniczky Ödönnel, bár tovább is birta a Ház bizalmát, mégis lemondott az elnöki méltóságról. A Ház azonban január 26-án uira megválasztotta. Változatlanul birta tovább is az egész Ház bizalmát s ez akkor jutott spontán kifejezésre, amikor a választójog körül támadt parlamenti válság során arra vállalkozott, hogy az akkor már a legvégsőkig kiéleződött ellentéteket elsimitsa. A Ház minden oldalán rokonszenvesen fogadták ezt a vállalkozását s a túlnyomó többség mély sajnálkozással látta törekvéseinek meghiúsulását. Kétszer is leszállt az el nöki székből, hogy a békés megegyezés útjait a képviselői padokból egyengesse, február 8-án és február 14-én, február 15-én pedig, mikor kilátás volt. a megegyezésre, megtette azt is, hogy a rendelkezésre álló idő meghosszabbítása céljából, — ha a megegyezés létre jött volna, még aznap el kellett volna fogadni a javaslatot első és másodolvasásban, hogy a rákövetkező napon, a nemzetgyűlés utolsó napján, harmadszori olvasásban is el lehessen intézni, — megállíttatta a Ház összes óráit. A nemzetgyűlés feloszlása után megalakult egységespárt alelnökévé választotta, régi kerülete pedig 1922-ben újból is megválasztotta az uj nemzetgyűlésbe az egységes párt program injával. A nemzetgazdasági szakirodalomban tevékeny működést fejt ki már évek hosszú sora óta. Az 1922-ben összeült második nemzetgyűlés újból elnökévé választotta, de az elnöki tisztet csupán félévig viselte. A Kállay-féle adójavaslatokat, melyek az ország mezőgazdaságát s általában a falu népét — felfogása szerint — elviselhetetlenül túladóztatják, el nem fogadhatván, elnöki állásáról lemondott s az egységespártból kilépett. Ezzel, mint pártonkívüli képviselő, teljes függetlenséget biztosítván magának, az említett adójavaslatok ellen a képviselőház padjairól erős harcot indított. Azóta párton kívül állott 1926-ig, amikor három társával megalakították a parlamenti agrárpártot, melynek elnöke. 1926 december 10-én a lengyeltóti kerület agrárpárti programmal egyhangúlag — most már ötödiaben — választotta meg képviselőjének. A képviselőház egyik legáltalánosabb tekintélynek örvendő tagja. Az uj Házban mindjárt a ciklus elején, újra erőteljes har108