1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.

Képviselőház - Friedrich István

FRIEDRICH ISTVÁN (Budapest déli (III.) lajstromos kerület.) 1883-ban született Malackán, Po­zsony vármegyében, ahol édesapja gyá­ros és gyógyszerész volt. Középiskolai tanulmányait a pozsonyi főreáliskolá­ban végezte, azután pedig a budapesti műegyetem hallgatója volt, ahol mér­nöki oklevelet kapott. Ezenkívül jogot is hallgatott Budapesten és Berlinben. Tanulmányainak befejeztével Berlinben az Allgemeine Elektrizitatsgasellschaft­nak volt a mérnöke, majd a főmérnöke. 1908-ban gépgyárat alapított Mátyás­földön, melytől 1920-ban megvált. A vi­lágháborúban mint tüzérföhadnagy vett részt. Neve a politikai életben a Károlyi-forradalom idején kezdett szerepelni. Rászívd! közvetlenül a háború kitörése előtt Károlyi amerikai körútján. Hadügyi államtitkára volt Károlyi kormányának. Ebben a pozíciójában a szocialista agitáció ellen­súlyozására a lis/ti zászlóaljak szervezését vette a kezébe, ebbeli terveit azonban a katona- és munkástanácsok meghiúsították. Mikor látta, hogy a helyzet mindjobban balra tolódik, kivált a Károlyi-kormányból. A proletárdiktatúra alatt fontos szerepe volt minden ellenforradalmi mozgalomban. A vörösök letar­tóztatták és halálra ítélték, de sikerült megmenekülnie s rej­tekhelyéről azután is részt vett a mozgalom vezetésében, amig 1919 augusztus 6-án a cselekvés terére lépett. Eltávolította a proletárdiktatúra bukása után alakult Peidl-kormányt s meg­alakította a nemzeti kormányt, amelynek miniszterelnöke lett. Helyzete a román megszállás alatt; rendkívül súlyos volt. a románok nemcsak kormányzása elé gördítettek nagy akadá­lyokat, hanem élete eilen is törtek s egy izben esak az angol és az amerikai misszió gyors közbelépése mentette meg az elfogatásiul. Mikor 1919 novemberében Clerk közbenjárására megalakult az feszes pártok részvételével a koncentrációs kor­mány, a hadügyi tárcát vállalta. Mint hadügyminiszternek je­lentékeny része volt a nemzeti hadsereg megszervezésében. A Huszár-kormány lemondásával ő" is megvált tárcájától. A mi­niszterelnöksége altit alakult Keresztény Nemzeti Pártnak e)nöke volt a ö vitte keresztül ennek a pártnak a keresztény­szocialista párttal való egyesülését. Az uj párt, a „Keresztény 104

Next

/
Thumbnails
Contents