1927-1931. évi országgyűlés Kun Andor – Lengyel László – Vidor Gyula, szerk.: Magyar országgyülési almanach. Budapest, 1932.
Képviselőház - gróf Zichy János dr.
mása miatt, mely pártjában s a minisztertanácsban is nagy feltűnést keltett, mondott le. Az 1910-iki választásokon négy helyen is fellépett. Szabanbárándon, Egerben éa Pécsett választották meg s ö az egri mandátumot tartotta meg. A kultusztárcáról való lemondása után is tagja maradt a munkapártnak, később azonban, már a háború alatt, egy Tisza Istvánnal támadt konfliktusa miatt, kilépett onnan. A Wekerlekabinetben ismét kultuszminiszter volt. Császári és királyi kamarás s 1908 óta valóságos belső titkos tanácsos. Ismeretes, hogy néhai Ferenc Ferdinánd trónörökösnek bizalmasai közé tartozott A íöberceghez való viszonya egy izben súlyos konfliktushoz vezetett Széli Kálmán akkori miniszterelnök és a trónörökös között. A trónörökös ugyanis Pétervárra készült 1899-ben, a cári udvar látogatására 8 a magyar főurak közül Zichy János grófot óhajtotta magával vinni. Széli Kálmán ezt rossz néven vette, mert Zichy János, mint a néppárt elnöke, exponált ellenzéki politikus volt s panaszt emeli a királynál, aki aztán rávette a trónörököst eredeti terve elejtésére. A főherceg engedett és Festetics Tasziló gróf kíséretében ment el Pétervárra, de ettől kezdve legyőzhetetlen ellenszenvvel volt a magyar kormányzat iránt. Zichy János gróf egyébként később mint kultuszminiszter elvesztette a főherceg kegyeit, még pedig azért, mert megszervezte s felállította a görög-katolikus magyar püspökséget. A kommün alatt Bécsben tartózkodott s részt veti \ Bethlen István gróf vezetése alatt lefolyt ellenforradalmi mozgalmakban. Az első nemzetgyűlés feloszlása után életre hívta a Nemzeti összetartás Klubját, amelyben legitimista politikusok csoportosulnak. A második nemzetgyűlési választáson mint pártonkívüli győzött Lövőn. Parlamenti szereplése során arra törekedett, hogy a mérsékelt politikusok tömöritésével szolgálja a nemzeti konszolidációt. Ezért egy időben élére állt annak a csoportosulásnak, amely a parlamentben helyet foglaló pártköteléken kívül álló politikusok között óhajtott szorosabb kapcsolatot teremteni. Később ugyancsak ezért hozta létre a keresztény gazdasági pártot, majd ennek a keresztény szociális párttal történt fúziója után a leereszteni) gazdasági és szociális pártot, melynek ö az elnöke. Parlamenti felszólalásának mindig •osztatlan visszhangja volt. Igen nagy feltűnést keltett a frankvitában elhangzott beszéde, amelyben megvédte Bethlent, ellenben élesen kikelt a felelötlenkedések s kalandorok ellen. 1926 j ban, mint a győri lajstromos kerület listavezetője tár tolta meg a mandátumát s a móriról, abol szintén megválasztották, lemondott. 317
