1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - ányási Temesváry Imre

409 ború alatt mint hadifogoly ügyeletes tiszt, gazdasági munkálatokat vezetett és ezért a bronz Signum Laudissal tüntették ki. Mint Vöröskeresztes megbizott a Vöröskereszt hadiékitményes nagykeresztiét kapta. Huszonhét éves kora óta tagja a gyömröi községi képviselőtestületnek és a pestmegyei törvényhatósági bizottságnak. Tagja volt a főrendiház gazdasági bizottságának. A kommunizmus alatt elfogták és családjával együtt négy hétig fogva tartották. A pesti református egyházmegye tanácsbirója, az Országos Magyar Gazdasági Egyesület, a Pestvármegyei Gazdasági Egyesület, a Zalavármegyei Gazdasági Egyesület íg-azgatósági tagja, aNesmzteti Kaszinó, a Magyar Lovaregylet, a Protestáns írod. Társaság tagja, a Központi Tejcsarnok Rt. alelnöke. A háború előtt és alatt a Nemzeti Munkapárt, azután a Nemzeti Középpárt tagja volt és báró Perényi Zsigmonddal együtt csatlakozott a Keresztény Kisgazda, Földmives és Polgári Párthoz, melynek programmjával választották meg Gyomron 3800 választó ajánlásával, 4550 szavazattal, 1922 abszolút szótöbbséggel Vass János (Batthyányi-párti), a Károlyi forradalom volt miniszterével szemben. Egész életében mezőgazdasági kérdésekkel foglalkozott s> a mostani nemzetgyűlésen is ilyen irányban akar tevékenységet kifejteni. A külügyi és összeférhetetlenségi állandó bizottság tagja. ányási Temesváry Imre (Szeghalom, kp.) 1874-ben született Szegeden. Róm. kath. nős, magyar királyi műszaki főtanácsos. Atyja rendőrkapitány volt Az; elemi és középiskolát Szegeden végezte, a zürichi és budapesti műegyetem mérnöki fakultásának hallgatója volt. A máramarosszigeti jogakadémiát is elvégezte és jogtudományi államvizsgát tett. Tanulmányainak elvégzése után nagyobb tanulmányutakat tett. Bejárta Ausztriát, Olaszországot. Franciaországot, Romániát. Lengyelországot és volt Amerikában is. Hazatérése után magánmórnöki irodát nyitott, majd később különböző társulatoknál dolgozott, ő vezette az erdélyi birtokrendezést, részt vett a Fertő-tó rendezésében, valamint a magyar- . és horvátországi és a magyar romániai határrendezésben is. Ezerkilencszáztizennégyben Kolozsvárott kiadta „Modern birtokreform", 1916-ban pedig