1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - széki gróf Teleki Pál dr.

406 íika mellett foglalt állást, ami a kormányt támogató pártok általános tetszésével találkozott. Augusztus 5-én letárgyalta tta^ és elfogadtatta a kormányzó jogkörének kiterjesztéséről szóló törvényjavaslatot. Nov. 13-án tárgyalta a nemzetgyűlés a trianoni békeszerződés becikkelyezéséről szóló törvényjavaslatot, amely alkalommal Huszár Károly előadó a magyar nemzetgyűlés tiltakozó deklarációját terjesztette elő. A pártok szónokainak és a nemzetiségek képviselőinek felszólalása után Teleki Pál gróf bejelentette, hogy kénytelen a békeszerződésért vállalni a felelősséget és azért vád alá helyezési indítványt tesz önmaga ellen. Az indítvány nagy meglepetést keltett a Házban, de meglepte a kormány tagjait is, akik azonnal tanácskozásra ültek össze és Tomcsányi Vilmos Pál, akkori igazságügyminiszter útján kérték a nemzetgyűlést, hogy a kormány összes tagjait helyezze vád alá. A Ház úgy a miniszterelnök, mint a kormány tagjainak vád alá helyezését mellőzte. A nemzetgyűlés november 15-iki ülésén Teleki Pál miniszterelnök bejelentette, hogy a kormány a ratifikáció után beadta lemondását, a kormányzó azonban ezt nem fogadta el. 1920 december 1-én a nemzetgyűlés Korányi Frigyes bálró pénzügyminiszter ellenzése dacára elfogadta • Ereky Károly egy határozati javaslatát, amire Korányi pénzügyminiszter beadta lemondását. Ugyanekkor a Teleki-kormány is demisszionált, a kormányzó azonban december 13-án újból megbízta Telekit a kormányalakítással. December 17-én mutatkozott be az uj kormány a nemzetgyűlésen. Ebben a kabinetben három uj miniszter foglalt helyet és pedig Hegedűs Lóránt pénzügyminiszter, Belitska Sándor honvédelmi miniszter és Hegyeshalmy Lajos kereskedelemügyi miniszter. 1920 december végén Teleki Pál gróf tárgyalásba bocsátkozott a moszkvai szovjetkormánnyal, hogy megmenthesse az ott visszatartott több ezer főnyi hadifogoly magyar túszt, akiket a bolsevikiek legyilkolással fenyegettek meg arra az esetre, v ha a halálraítélt budapesti népbiztosokat kivégeznék. E tárgyalások alapján adtuk át később Oroszországnak a népbiztosokat, amivel szemben sikerült megmenteni az Oroszországban éveken át szenvedő hadifoglyokat. 1921 februáir 3-án Teleki Pál gróf azt indítványozta a kormányzó párt értekezletén, mondja ki a párt, hogy a királykérdés felvetését nem tartja időszerűnek. Ezzel szemben a párt ' Simonyi-Sema-