1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Szeder Ferenc

394 budapesti tudományegyetem jog- és államtudományi fa­kultásán a doktori diplomát, a magyaróvári gazdasági akadémián pedig a gazdászati oklevelet .szerezte meg. Ta­nulmányainak elvégzése után hosszabb lqülföldi tanul­mányútra ment. Bejárta Angliát, Németországot és Fran­ciaországot, 1912-ben Gödöllőre közigazgatási gyakornok­nak neveztek ki, 1914-ben a nagykátai járás szolgabirája lett. A háború kitörésekor bevonult és 1917-ig katonai szolgálatot teljesitett. Az orosz fronton az ellenség előtt tanúsított vitéz magatartásáért a bronz Slgnum Laudis­szal tüntették ki. 1917-ben visszakerült Nagykátára mim szolgabíró. 1919-ben a pestmegyei központi járásban me­gyei aljegyző lett. 1921-ben nyugdíjaztatta magát és az­óta birtokán gazdálkodik. 1910 óta tagja. Alberti község képviselőtestületének, 1912 óta pedig Pestvármegye tör­vényhatósági bizottságának. Tagja az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek, a /Pestvármegyei Gazdasági Egyesületnek, a Nemzeti Kaszinónak, a Nemzeti Társas­Kömek stb. A Keresztény Kisgazda, Földmíves és Polgári Párt programmjával választották meg Aibertin, közel 2000 választó ajánlásával, 1137 szótöbbséggel Kralovánssky László dr-ral (kp.) szemben. A nemzetgyűlésen közgaz­dasági, közjogi és közigazgatási kérdésekkel kivan fog­lalkozni. A közjogi és könyvtári bizottság tagja. Szeder Ferenc. (Békéscsaba, szoc. dem.) 1881-ben született Szentesen. Református, nösi, szo­ciáldemokrata párttitkár. Elemi iskoláinak elvégeztével az ottani környéken levő kisebb gazdaságokban, mint gaz­dasági cseléd, pásztor és béres volt alkalmazásban. Elő­ször 1898-ban vett részt a földmunkás mozgalomban s líülönösen a magyarországi földmunkások országos szö­vetségének megalakulása óta tevékenykedik a földmunká­sok szakszervezeti és politikai mozgalmaiban. 20 éves ko­rában kubikos lett és mint alföldi kubikos, bejárta a mon­archiát és Németországot is. 1910-ben titkára lett a mis­kolci szociáldemokrata pártnak s ebben az időben mint vi­dékii tudósító munkatársa volt a Népszavának. 1914-ben a miskolci kerületi munkásbiztositó pénztár tisztviselője lett. A háború után titkára volt a magyarországi föld­munkások országos szövetségének. Ez év februárja óta

Next

/
Thumbnails
Contents