1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - szenterzsébeti Szakáts Andor

391 a tisztviselökérdésröl, a vadvizek lecsapolásának kérdéséről, a közgazdasági és külügyi kérdésekről, ö volt az első, aki a nemzetgyűlésen, a turáni eszméről beszélt. Erről a beszédéről számos külföldi lap is megemlékezett, a finn lapok pedig ezt a beszédét teljes terjedelmében közölték. Tagja volt a pénzügyi, vizügyi, véderő és kivándorlási bizottságnak. A fővárosi és vidéki lapokba számos közgazdasági és külpolitikai cikket irt. Most ismét a kalocsai kerület választotta meg 260O választó ajánlásával 940 szótöbbséggel Nyáry Béla dr. (Ker. nemz. földmíves és polgári párt) jelölttel szemben. A nemzetgyűlésen közgazdasági, vizügyi, pénzügyi és külügyi kérdésekkel kivan foglalkozni. Tagja a véderő, kivándorlási és vizügyi bizottságnak. Utóbbinak jegyzője is. szent erzsébeti Szakáts Andor. (Békés, ell.) 1877-ben született Kecskeméten. Református, nős, hírlapíró és lapszerkesztő. Atyja középiskolai tanár volt. Elemi és középiskolái végeztével 1896-ban a budaipeisti tudományegyetem jogi fakultását hallgatta és mér ifjúkorában a hírlapírással foglalkozott. 1899-ben a Szegedi Napló munkatársa lett, de három év múlva már megalapította a Szeged és Vidéke című politikai napilapot, mely később a nemzeti ellenállás föszerve lett. Amikor ettől a laptól is megvált, ismét egy uj lapot alapított Szegedi Újság cimmel s ezt egy évig szerkesztette és adta ki. 1906-bar visszajött Budapestre s a Budapesti Hirlap munkatársa lett, majd hosszabb tanulmányútra ment Franciaországba. A Budapesti Hirlapban számos vezércikke, tárcája és egyéb cikke jelent meg. Több regényt is irt, amelyek közül különösen nagy sikert aratott a Fekete szivárvány cimü regénye, mely az Egyetemes Regénytárban jelent meg 1911-ben. Négy évig dolgozott a Budapesti Hírlapnál, amelyet 1911 tavaszán hagyott el, amikor Milotay Istvánnal együtt belépett a Justli-pártba. Az Est-hez szerződött ef, de 1913 elején ettől a laptól is megvált és a Magyarország felelős szerkesztője lett. 1916 végén megvált a Magyarországtól és megalapította a Virradat című hetilapot. A Virradatba irt számos cikkével a publicisztika terén közismertté tette nevét. Nagyobbszabásü történeti, sajtótörténeti, politikai és közgazdasági tanulmányokat végzett. Ezek alapján irta meg Egy erdélyi vérfanu cimű