1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.
VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Sütő József
380 tanácsossá, majd elnökké léptették elö, mely utóbbi állásából 1920 végén vojiult nyugalomba. A Ferenc Józsefrenddel, a Vaskorona-renddel és a hadiékitményes VörösKereszt-jelvénnyel tüntették ki. Számos cikke jelent meg különböző szaklapokban, az államháztartási és alapitványjogi kérdésekről. Tagja a Közszolgálati Alkalmazottak Országos Egyesületé-nek, a Tisztviselők Nyugdíj-, pótló Intézetének, elnöke a Számvevőségi Országos Egylet-nek és nagy szerepe volt a Köztisztviselők Szövetkezetének megalakításában. Ennek több, mint tiz éven át másodelnöke volt. 1913-ban a Thököly-uti dominikánusok templomát, valamint az egyetemet látogató nők részére a Kollégium Marianumot és a Szent Anna Kollégiumot az ö javaslatára alapították. Az Irgalmas kórház megalapítása Egerben szintén az ö nevéhez fűződik. A háború alatt a Mária Kongregáció hadikórházát s a szegény katona-családapák gyermekeit képző otthont szervezte meg és vezette egészen a háború végéig. A Károlyi-forradalom és a kommün alatt a legfőbb állami számvevőszéknél elnöki minőségben működött. Pártonkívüli programmal választotta meg a marczali kerület 4800 választó ajánlása folytán 6500 szavazattal Kláser Gyula (kp.) Kövér < István (kp.), Madarász Zsigmond (kp.) és Zrinyi Istvánnal (Független Kisgazda- és Polgári Párti) szemben. Csatlakozott a Haller István vezetése alatt álló Ker. Nemzeti Egyesüléshez. Az uj nemzetgyűlésen államháztartási, költségvetési, zárszámadási, munkásügyi, közjogi kérdésekkel és a közszolgálati alkalmazottak ügyével ki ván foglalkozni. A számvizsgáló és záirszámadásvizsgáló bizottság tagja. Sütő József. (Budapest II., szoc. deml) 1881-ben született Budapesten. Római katholikus, nős. Elemi iskoláinak elvégeztével a kömívesmésterséget tanulta. 1897-ben szabadult fel s a következő évben Bécsbe ment, majd onnan Magyarországra visszavándorolva, Pozsonyban dolgozott, ahol nemsokára alelnökké választották az ottani Épitömunkás Szakegyletben. Később a pozsonyi szakszervezeti tanács tagja lett s ugyanekkor a szociáldemokrata párt vezetőségébe is beválasztották. 1904-ben üjra Budapestre jött. ahol az Építőmunkások Szövetségének ügyvezető alelnöke lett. 1914-ben a sociáldemokrata