1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - Reisinger Ferenc

368 gatósági tagja. A Balatoni Társaság választmányi tagja. Sármelléken, Balatonmagyarádon és Alsópatakon tejszövetkezeteket létesitett. A Keszthelyi Takarékpénztár-nak igazgatója. Már a múlt nemzetgyűlésnek is tagja volt és f öldmivelésügyi és közélelmezési kérdésekben nem egy alkalommal nagyobb beszédeket mondott. Tagja volt a földmívelési, vízügyi és naplóbiráló ^bizottságnak. Azelőtt a keresztény-szocialdsta pártnak, majd a Keresztény Nemzeti Egyesülésnek volt a tagja. A disszidensekkel együtt ö is kilépett a Nemzeti Egyesülésből és csak akkor lépett vissza, amikor Andrássy állott a párt élére. A Keresztény Nemzeti Egyesülés Ernst-féle többségi pártjának programmjával választották meg Keszthelyen 2100 választó ajánlása folytán, 4320 szavazattal. Ellenjelöltjei voltak: Zsigmond József (Rassay-párti), ki 1800 szavazatot és Zsilavy Sándor (Dunántúli keresztény földmívespárti), ki 860 szavazatot kapott. Az új nemzetgyűlésen gazdasági, földmívelési és kulturális kérdésekkel kivan foglalkozni. A földmívelósügyi, vízügyi és naplóbiráló bizottság tagja. Reisinger Ferenc (Miskolc II., szoc.-dem.) 1880-ban született a hevesmegyei Pusztahidvégen. Római katholikus, nős. szociáldemokrata párttitkár. Atyja iparos volt. Elemi iskolát járt és az asztalosmesterséget tanulta ki. Már kora ifjúságától kezdve résztvett a szociáldemokrata mozgalomban és a szakszervezeti életben. A Bánffy-éra alatt többször összeütközésbe került a büntetötörvénykönywel, amiért több ízben mértek rá büntetést. 1905-ben Miskolcon a famunkás-csoport vezetőségébe választották és tagja lett a szociáldemokrata párt végrehajtó bizottságának. 1908-ban a miskolci kerületi munkásbiztositó pénztárhoz került tisztviselőnek. Ebben az időben szerkesztője volt a Miskolci Munkás Ujs&Qnak. 1908-ban a miskolci munkaközvetítő intézet megszervezése után annak vezetője lett. A Berinkev-kormány alatt Miskolc város kormánybiztos-főispánja volt. Amikor Kun Béláék a hatalmat magukhoz ragadták, akkor Miskolc városában a szocialista-kommunista munkástanács elnöke lett és tagja volt a szovjetparlamentnek is. A kommün alatt tanúsított magatartása miatt felelősségre is vonták és vizsgálatot is indítottak ellene. A kommün bukása után ismét a Miskolci Munkás Újság szerkesztője lett, de lap-