1922–1926. évi nemzetgyűlés Baján Gyula, szerk.: Parlamenti almanach 1922–1927. (Sturm–féle országgyűlési almanach) Budapest, 1922.

VII. A kormány és a nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - A nemzetgyűlés tagjainak életrajzi adatai - nagyrákói és kelemenfalvi Rakovszky Iván dr. - Dr. Rassay Károly

364 Pártot, melynek vezére lett. Pár napra rá pártjával együtt csatlakozott a Polgárok és Munkások Szövetségé­hez és ettől fogva polgári részről szolgálja a szociál­demokrata párt céljait. Úgy az első, mint a második Beth­len-kormánynak egyik legnagyobb ellenféllé, tóullönöseii 1921 június óta. amikoir Bethlen István gróf miniszterel­nök válaszolva Rassay Károlynak a kormány működé­sét támadó "felszólalására, leleplezett egy titkos propa­gandát, amellyel külső és belső ellenségeink ujabb forra­dalmat szeretnének szítani az országbán a Polgárok és Munkás ok. Szövetségében tömörült ellenzéki pártok segít­ségével. Rámutatott Bethlen István gróf miniszterelnök, hogy a Polgárok íts Munkások • Szövetségébe tömörült pártok Batthyány Tivadaron keresztül állandó összeköt­tetésben vannak Lovászv Mártonnal, Kunfi Zsigmond­dal ós Garami Ernővel. A király második visszatérési kí­sérlete után javaslatot nyújtott be az egész Habsburg­ház detronizációjára. A nemzetgyűlés az ellenzők oldalá­ról érkezett javaslatot leszavazta és a kormány szövegezé­sében benyújtott detronizációs javaslatot fogadta el. A múlt nemzetgyűlésbe a budapesti II. és az abonyi kerü­let választotta meg s a két mandátum közül a budapes­tit tartotta meg. Most Nagykanizsán és Budapesten lépett fel; Nagykanizsán azonban kisebbségben maradt Kállav Tibor pénzügyminiszterrel szemben, a budapesti III. ke­rületben azonhan lajstromos titkos szavazással a Füg­getlenségi Kisgazda. Földmíves és Polgári Párt pro­grammja alapján a szövetkezett liberális és demokrata el­lenzéki pártok listáján került be a nemzetgyűlésbe. Tagja a közjogi, igazságügvi, külügyi, pénzügyi és mentelmi bizottságnak. szanioskoródi, milotai és csecsei Bányay-Rácz János dr. (Mezőtúr, kp.) 1886.-ban született Türkevén, Jásznagykunszolnok vármegyében. Református, nős. turkevei földbirtokos, ügy­véd. Atyja szintén földbirtokos volt. Az elemi iskolát Tűrkevén, a középiskolát pedig Hódmezővásárhelyen vé­gezte el. A tudományegyetem jogi fakultását Budapes­teri hallgatta és itt 1910-ben jog- és államtudományi dok­torátust tett, majd 1913-bah ügyvédi oklevelet nyert. Ta­nulmányai befejéztévfel Olaszorfezíágbán és Ausztriában hosszabb időt töltött. Kuncsorba községnek 1910 óta kép-

Next

/
Thumbnails
Contents